NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Tűzszünetet hirdettek Hegyi-Karabahban

Tűzszünetet hirdettek Hegyi-Karabahban
Szerzői jogok AP/Russian Foreign Ministry Press Service
Írta: Gábor Tanács
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Putyin Moszkvába rendelte az örmény és az azeri külügyminisztert, tűzszünet lett a vége.

HIRDETÉS

Tűzszünet lép életbe a két hete heves harcok dúlta Hegyi-Karabahban - erről állapodott meg tíz óra tárgyalás után az örmény és az azeri külügyminiszter.

A megállapodást a mindkét féllel szoros együttműködést ápoló Oroszország közvetítésével hozták tető alá Moszkvában, és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette be.

- A felek a következő lépésekben egyeztek meg: a tűzszünet október tizedikén, délben lép életbe humanitárius okokból, a hadifoglyok és más letartóztatottak, illetve az elesettek testének cseréje céljából, a Vörökereszt alapelveivel összhangban - mondta Lavrov.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hivatalosan Azerbajdzsán része, de majdnem harminc éve Örményország támogatásával önálló igazgatással bíró szakadár terület. A Szovjetunió felbomlása után a területért vívott harcokat az örmények nyerték, azóta állt fenn egy törékeny tűzszünet.

Időközben Azerbajdzsán megerősítette a hadseregét, és elnyerte Törökország egyértelmű támogatását. 

A két hete kitört háborúról az örmény és az azeri fél is azt mondja, hogy a másik kezdte, ugyanakkor a katonailag sokkal erősebb Azerbajdzsán érdekelt igazán abban, hogy így oldja fel a sok évtizedes patthelyzetet. 

A nemzetközi szervezetek és a legtöbb állam azonnali fegyverszünetre és deeszkalációra szólította fel a feleket - kivéve Törökországot, amely Örményország szerint katonákkal, sőt Szíriából verbuvált milicistákkal is segíti Azerbajdzsánt, illetve Magyarországot, amely szinte egyedül állt ki diplomáciai eszközökkel a muzulmán Azerbajdzsán mellett a keresztény Örményországgal szemben. 

Órákkal a megállapodás előtt az azeri elnök, Ilham Alijev azt mondta, hogy Azerbajdzsán képes a sok évtizedes befagyott konfliktus eldöntésére katonai eszközökkel, ezzel megteremtik a lehetőségét a politikai rendezésnek.

A konfliktus történelmi hátteréről és a mai helyzetről ebben a cikkben olvashat részletesen

Az Euronews párhuzamos interjút készített a két ország vezetőivel, amelyet itt nézhet meg.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Riport a karabahi háborúból

Azerbajdzsán mellett a magyar külügy

Hegyi-Karabah: miért most robbant az időzített bomba?