NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Ok nélkül is kivágatnák az ártéri erdőt a Hajógyári-szigeten?

Kajakos a Dunán a Hajógyári szigetnél, 2011
Kajakos a Dunán a Hajógyári szigetnél, 2011 Szerzői jogok Kovács Tamás/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Írta: Gábor Tanács
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A kajak-kenu központot máshova vitte a kormányt, de a védelmére hivatott természetpusztító árvízvédelmi beruházás megy a maga útján.

HIRDETÉS

Továbbra is érvényben van az a terv, hogy mobil gáttal védjék meg a teljes Hajógyári-szigetet a Dunától, és emiatt kivágják a jó természetes állapotban megőrzött ártéri erdőt a sziget teljes partvonalán.

A terv mintegy ezer 30 centiméternél vastagabb fa kivágásával jár, nem csak a tervezett résfal mentén, hanem a sziget belsejének feltöltése miatt a belső parkos területeken is, összesen mintegy nyolc hektárnyi erdőterület pusztulásával járna.

A legkülönösebb az egész történetben, hogy nem tudni, mi az egész árvízvédelmi beruházás célja, ugyanis a kormány a helyiek és az önkormányzat tiltakozása miatt visszakozott a sziget déli részén tervezett kajak-kenu központ megépítésétől, illetve bejelentette, hogy azt a Velencei-tavon építik meg. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter ugyanakkor azt mondta, hogy a megkezdett árvízvédelmi tervezés be fog fejeződni.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából a Víziterv Environ Kft. elkészítette a mobil gát tervét és annak környezetvédelmi hatástanulmányát, amelynek engedélyeztetéséről legkésőbb szeptember 24-ig dönt a környezetvédelmi hatóság.

Az ügyben korábban élőlánccal tiltakoztak helyi civilek és az önkormányzat is. A folyamat állásáról a WWF magyarországtól lehet a legtöbbet megtudni, amely ügyféli jogállása miatt a legfontosabb történésekről értesül az ügyben.

- Magyarországon az ártéri erdőterületek 97%-a eltűnt a folyószabályozás miatt - mondta az Euronewsnak Samu Andrea, a WWF Magyarország munkatársa. - Ritkaság, hogy egy európai főváros közepén ilyen jó természeti állapotban lévő erdő legyen. Összesen 99 védett fajt regisztráltak az erdőben, ebből 7 fokozottan védett, de nem csak ez számít, hanem az általános jó természeti állapot is. Kevés az invazív faj, de száz évnél idősebb genetikailag tiszta fekete nyárak is vannak, amelyeket szintén veszélyeztet a beruházás.

A terv lényege, hogy egy mobil gát fogadására alkalmas résfalat építenének a part mellett, ehhez körülbelül 10 méteres sávban ki kellene körülötte irtani a fákat. De a sziget belsejében is lennének feltöltések, illetve a talaj vízutánpótlásának biztosítására dréncsöveket kellene lefektetni, ami szintén sok fa kivágásával járna.

A sziget védelmében az Óbudai Kutyások Egyesülete szervezett korábban élőláncot, annak egyik szervezőjét, Gáspár Zsófiát is megkerestük. Ő sokakkal együtt részt vett a projektről szóló közmeghallgatáson, amelyet a Vízügyi Főigazgatóság és a Víziterv Environ Kft. tartott.

- Nem volt ott egyetlen kompetens ember, aki el tudta volna mondani hogy miért történik ez a beruházás, ki akarja ezt, és mire számíthatunk - mondta Gáspár Zsófia. Hozzátette, hogy nem a konfliktust keresték, egyszerűen szerették volna tudatni a kormánnyal, hogy a sziget jelenlegi formájának megőrzése milyen sok embernek mennyire fontos, és azt sem értették, hogy a kompromisszumos tervek - amelyekben csak a sziget déli, állami tulajdonban lévő és épületekkel tarkított részének árvízvédelme szerepelt volna - miért nem valósulhattak meg. Ugyanakkor azt is mondta, hogy minden eszközzel küzdeni fognak a jelenlegi tervek ellen, mert azok a kutyás közösség szempontjából tönkretennék a szigetet.

Az elkészült tervek alapján az árvízvédelmi beruházás árvíz esetén 6-9 centiméterrel emelné meg a Duna Hajógyári kiságának vízszintjét, vagyis nehezítené a budapesti árvízi védekezést, mindezt annak az érdekében, hogy egy olyan szigetet, amelyen jelenleg nagyobbrészt park és erdő található, ne öntsön el a Duna. A projekt megtérülését a jelenlegi tervek alapján 130 évre teszik - kivéve persze, ha a szigeten így felhasználhatóvű váló területen olyan nagyberuházások kezdődnek, amelyek ma még nem nyilvánosak.

Az Euronews megkereste az Országos Vízügyi Főigazgatóságot is, annak szóvivője azonban azt mondta, a Vízügy nem tudja, ki rendelte meg az árvízvédelmi tervek elkészítését.

A WWF Magyarország a sziget védelmében online petíciót indított.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Története során először maradt el a Sziget fesztivál

Az EU által védett természetvédelmi területet tettek tönkre - EU-s forrásból

Elkezdődött a Sziget Fesztivál