Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Diplomácia csörte Washington és Kína között

Diplomácia csörte Washington és Kína között
Szerzői jogok  David J. Phillip/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.
Szerzői jogok David J. Phillip/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.
Írta: Oscar Valero & Euronews
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztása Kommentek
A cikk megosztása Close Button
Másolja a cikk videójának embed-kódját Copy to clipboard Copied

Diplomácia csörte: miután Washington bezáratta a houstoni kínai konzulátust, Peking ugyanezt tette a csengtui amerikai konzulátussal.

HIRDETÉS

Peking elrendelte a délnyugat-kínai Csengtuban lévő amerikai konzulátus bezárását, válaszul arra, hogy az Egyesült Államok kedden váratlanul utasítást adott Kína houstoni főkonzulátusának bezárására. Peking politikai provokációnak nevezte az amerikai intézkedést.

Peking 72 órát kapott a texasi létesítmény kiürítésére, helyi idő szerint péntek délután 4 óráig minden ottani tevékenységét fel kell függesztenie.

Amerikai tisztségviselők a Houstonba kirendelt kínai diplomatákat kémkedéssel vádolták, az amerikai külügyminisztérium pedig amerikai szellemi tulajdon, valamint amerikaiak személyes adatainak védelmével indokolta a kínai külképviselet bezáratását.

"Kína egyre autoritáriusabban viselkedik odahaza és egyre agresszívabban külföldön. Az amerikai elnök ezt megelégelte. Az Egyesült Államok nem hagyhatja figyelmen kívül az országaink közötti alapvető politikai és ideológiai különbségeket" - közölte Mike Pompeo amerikai külügyminiszter.

Kedd éjjel a houstoni tűzoltók riasztást kaptak, hogy a kínai konzulátus udvarán lévő kukákban papírokat égetnek. A kínaiak nem adtak értékelhető magyarázatot a dologra.

A két szuperhatalom közötti diplomáciai feszültség az utóbbi években egyre növekszik. Miközben kereskedelmi háború is zajlik, az Egyesült Államok Kínát teszi felelőssé a koronavírus-világjárványért, és rendszeresen megvádolja szellemi tulajdon ellopásával, a hongkongi autonómia korlátozásával és a muszlim vallású ujgur népcsoport emberi jogainak megsértésével. További ütközőpontokat jelent Tajvan, illetve Kínának a Dél-Kínai-tengert illető területi követelései.

A kétoldalú kapcsolatok 1979-es újraindulása óta ilyen drasztikus intézkedést, mint egy konzulátus bezáratása, egyik fél sem hozott.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
A cikk megosztása Kommentek

kapcsolódó cikkek

Illinois szembe megy Donald Trumppal, nem kér a Nemzeti Gárdából

4,200 amerikai katona áll készen Venezuela megszállására, állítja Maduro elnök

Kína „halálcsapdába” csalná az amerikai tengeralattjárókat a kulcsfontosságú Dél-kínai-tengeren