rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Fiatal önkénteseket fertőznének meg koronavírussal

An employee of Centogene is working on samples in a laboratory container at the airport in Frankfurt, Germany, June 29, 2020.
An employee of Centogene is working on samples in a laboratory container at the airport in Frankfurt, Germany, June 29, 2020.   -   Szerzői jogok  Michael Probst/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved
Betűméret Aa Aa

Önkénteseket kérnének arra, hogy vállalják a koronavírussal való megfertőződést, így gyorsítva fel a tudományos kutatásokat, hogy minél hamarabb sikerüljön hatásos védőoltást kifejleszteni a világjárványt okozó vírussal szemben.

A világ egyre több laboratóriumában születnek reménnyel kecsegtető eredmények, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság számos laborjában jó immunválaszt kiváltó vakcinajelölteken dolgoznak a szakemberek. Jelenleg csaknem két tucat oltóanyag-jelölt van a klinikai tesztek fázisában, míg 140 lehetséges szer a kísérletek korai szakaszában.

Több Nobel-díjas kutató azt szorgalmazná, hogy lehessen arra vállalkozó személyeket megfertőzni koronavírussal. Nyílt levélben fordultak az USA Nemzeti Egészségügyi Intézetét vezető Francis Collins-hoz mondván, a komoly etikai kérdéseket felvető lépésből valódi előny származhatna, jelentősen lerövidülhetne a hatásos ellenanyag kifejlesztésének időtartama.

"Egészséges, fiatal jelentkezőket várnának"

A világon jelenleg 23 vakcinajelölt van a klinikai tesztelés fázisában. Ahhoz, hogy kiderüljön, tényleg képesek-e védelmet nyújtani a kórokozóval szemben, olyan jelentkezőkre lenne szükség, akik vállalják, hogy kiemelt fertőzésveszélynek kitéve éljék mindennapjaikat.

A 1 Day Sooner nevű szervezet jelenleg már több mint 32 500 lehetséges önkéntest gyűjtött össze 140 országból, akik a szervezet oldalán jelentkeztek, hogy vállalnák a kísérletben való részvételt.

A kampányt több mint száz prominens személy is támogatja, köztük 15 Nobel-díjas kutató. Azzal érvelnek, hogy a fiatal önkéntesek egészségére alacsony veszélyt jelentene a dolog, a társadalom egészének viszont óriási hasznot hozhat. Az aláírók között ott van Adrian Hill, az Oxfordi Egyetem Jenner Intézetének vezető professzora is.

Etikus vagy sem?

A módszer ellenzői szerint helytelen kitenni bárkit direkt a fertőzésnek úgy, hogy száz százalékos biztonságú gyógymód nem létezik a betegségre, ergo nem garantálható a maradéktalan felépülés, hiszen a Covid-19-nek bárkinél, akár egészséges fiatalnál is komoly szövődményei lehetnek, sőt akár bele is halhat a beteg.

A 1 Day Sooner ezzel szemben azzal érvel, hogy a húszas éveik elején járó önkéntesek esélye arra, hogy belehaljanak a fertőzésbe annál is alacsonyabb, mint hogy egy szülésben, vagy vese-donációban életüket veszítsék, aminek szintén nagyon kicsi a valószínűsége.

Volt már ilyen a történelemben?

Igen. A 18. század vége felé a Berkeley-ben praktizáló sebész, Edward Jenner a nagy himlőjárványok idején figyelte meg, hogy a fejőlányok, akik a tehén tőgyén lévő tehénhimlővel fertőződnek, egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben betegszenek meg. Az orvos így arra jutott, hogy egy kevésbé súlyos fertőzés olyan védettséget alakít ki az emberi szervezetben, amitől ellenállóvá válik egy másik, súlyosabb betegséggel szemben. Hogy bizonyítsa elméletét, Jenner 1796. május 14-én az egyik fejőasszony testén keletkezett tehénhimlővel “oltott be egy nyolcéves pásztorfiút, majd utána emberi himlővel is megfertőzte. A fiú nem kapta el az emberi himlőt. Ezek után Jenner tulajdon, 11 hónapos kisfián is kipróbálta a módszert, és vele is sikerrel járt.

Egy oxfordi vakcinajelölt kettős védelmet ígér

Az Oxfordi Egyetem kutatói által kifejlesztett vakcinajelölt a klinikai vizsgálatok korai szakaszában van, ezek alapján reményt keltő a hatásossága. A The Daily Telegraph internetes kiadása arról írt, hogy a beoltott önkéntesektől származó vérminták elemzéséből kiderült: az oltóanyagjelölt egyrészt antitestek, másrészt úgynevezett gyilkos T-sejtek (amelyek felismerik és elpusztítják az abnormális vagy fertőzött sejteket) termelésére ösztönzi a szervezetet. Ezek együttes jelenléte pedig "kettős védelmet" biztosít a Covid-19 betegség ellen.

Az eredmények azért adnak különösen nagy okot az optimizmusra, mert korábbi tanulmányok azt sugallták, hogy az ellenanyagok mindössze néhány hónapon belül kiürülhetnek a szervezetből, a T-sejtek viszont évekig a véráramban maradhatnak. Az Oxfordi Egyetem Jenner Intézetében készülő vakcina a csimpánzoknál fertőzést okozó közönséges nátha legyengített változatára, valamint a SARS-CoV-2 tüskeszerű fehérjéjének genetikai anyagára épül.

Az persze egyelőre nem bizonyított, hogy a lehetséges vakcina hosszútávú immunitást ad a koronavírussal szemben. A The Lancet című orvosi folyóirat várhatóan a jövő héten publikálja a még korai fázisban lévő klinikai vizsgálatok adatait.

Források: BBC + The Daily Telegraph + MTI