Az alapkutatás terén összefognak virológusok, fizikusok, vegyészek, genetikusok. Szerintük a munka hamarosan meghozhatja első gyümölcsét.
Hogyan segíthetnek az ultraibolya lézerek, a tömegspektrometria és más eszközök a COVID-19 elleni küzdelemben? Az európai kutatók nem hagynak ki egy lehetőséget sem a koronavírus elleni küzdelemben.
Ultraibolya lézerek, tömegspektrometria, fehérje struktúrák, DNS, oltóanyag-platformok. Az alapkutatás terén összefognak virológusok, fizikusok, vegyészek, genetikusok és számítógépes szakemberek is. Sokak szerint a munka hamarosan meghozhatja első gyümölcsét.
Proteinek vizsgálata Hamburgban: a cél az oltóanyag-kutatás
Hamburgi kutatók fel akarják tárni a proteinek szerkezetét. Ezek teszik ugyanis lehetővé a koronavírusok gyors replikációját az emberi sejtekben. Minél jobban ismerik ezeknek a fehérjéknek a természetét, az annál erősebb alapot fog biztosítani a kezelések vagy oltások kidolgozásához. Az első lépés ezen fehérjék előállítása különféle sejttípusokban. A tudósok azt állítják, hogy ez a munka nélkülözhetetlen.
Boris Krichel virológus szerint a fehérjéket különféle sejttípusokban kell előállítani, és néhány fehérjét nehéz létrehozni. Ezek a proteinek azután túl nagyok vagy módosultak. Ezért van szükség bizonyos sejttípusokra. A fehérjék feladata a vírusgenom multiplikálása. Ha tudjuk, hogy az egyes részek hogyan működnek, akkor ezt felhasználhatjuk olyan gyógyszerek kifejlesztésére, amelyek pont ezeket a fehérjéket állítják meg - tette hozzá a kutató.
A fehérjéket tömegspektrometriával analizálják. A kapott spektrumokat az adott fehérje kémiai
identitásának vagy szerkezetének feltárására használják.
Kira Schamoni molekuláris biológus elmondta, hogy például a tömegspektrométert használja először a fehérje és másodszor egy olyan anyag mérésére, amely esetleg kötődik a fehérjéhez. Tehát először csak a fehérjét mérik, majd azzal a másik anyaggal együtt is. A tömegspektrométerrel láthatják, hogy ez a kettő egyesül-e, és analizálhatják, hogy mennyire erős ez a kötés. Ez fontos a gyógyszerfejlesztéshez.
Ezeket a fehérjéket rutinszerűen tanulmányozzák a kristálytan vagy az elektronmikroszkópia
segítségével.
Charlotte Uetrecht virológus arról beszélt, hogy a tömegspektrometria segítségével képesek leképezni azokat a különféle állapotokat, amelyekben egy fehérje létezik. Láthatják, hogy módosult-e, és hogy ennek köszönhetően más állapotot képes-e felvenni. Ebben a projektben olyan tömegspektrometriát próbálnak kifejleszteni, ami nemcsak kiegészíti az elektronmikroszkópiát vagy más technikákat, hanem hasonló részletességet ér el a felbontásban.
- Használhatok egy tömegspektrométert egy fehérje natív állapotának mérésére, azaz valóban meg tudom mérni a fehérje dinamikáját. Ezt nem nagyon tudom más módszerekkel - magyarázta Kira Schamoni.
Az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) projektjének tudósai 2018-ban kezdték meg a tömegspektrometria és a protein struktúrák vizsgálatát. Ez hasznos az új koronavírus jobb megismeréséhez is.
Mint Uetrecht elmondta, a koronavírusok általában kihívást jelentenek a genetikai anyaguk mérete miatt. A projektet a SARS-koronavírusokkal és kapcsolódó vírusokkal kezdtük, és most megpróbáljuk kiterjeszteni a SARS-CoV-2-re. A két vírus, a SARS-CoV és a SARS -CoV-2 nagyon hasonló egymáshoz. Tehát a kihívások is azonosak - magyarázta a kutató.
Az Európai Unió több tucat ilyen kutatási projektet is támogat
A projekt csupán egy példa az Európai Unió által támogatott tucatnyi különféle kezdeményezésre. Ezek célja a jelenlegi világjárvány leküzdése.
A projektek új vakcinák, kezelések és diagnosztika kidolgozására irányulnak. Az európai erőfeszítésekkel szeretnének ismereteket gyűjteni egy közös alapból, amely ötvözi az alapkutatást és a megszerzett eredményeket.
Mariya Gabriel, kutatásért és innovációért felelős uniós arról beszélt, hogy Európa a világ népességének 7%-át teszi ki, de a kutatásba és innovációba történő globális beruházások 20%-át. Szerinte folytatni kell az Európai Kutatási Tanács (European Research Council) munkájának támogatását, meg kell őrizni ezt a képességet, hogy ezzel a kutatással eljuthassunk a tudás legvégső határáig, hogy megjósolhassuk, mi fog következni.
Ezzel a munkával az úgynevezett Horizon Europe kutatási és innovációs keretprogramban fognak foglalkozni.
Az uniós biztos szerint két fő kihívás van. Az egyik a kutatásba és az innovációba történő befektetés. A válság rámutatott, hogy mennyire fontos olyan megoldásokat találni, amelyek lehetővé teszik, hogy a gazdaság és a társadalom jobban felkészüljön a következő időszakra. A második kihívás a koordináció. A vírus nem ismer határokat. Fontos továbbra is arra összpontosítanunk, hogy ezt a nemzetközi együttműködést fenntartsuk, és hogy az Európai Unió vezetésével azt mondhassuk, hogy mindenkiért dolgozunk - hangsúlyozta.
A hamburgi technológia nem korlátozódik a koronavírusokra
A hamburgi kutatók szerint technológiájuk nem korlátozódik a koronavírusokra vagy a vírusokra; bármilyen biológiai protein komplexhez felhasználható.
Charlotte Uetrecht így magyarázta el: "Ha például egy autóra gondolunk, és csak kívülről nézünk rá vagy csak halljuk, akkor nem tudjuk, hogyan működik. Ehhez részletesen meg kell nézni a motort, figyelni a működését, szétszerelni, hogy megismerjük az alkatrészek tulajdonságait. Pontosan ezt próbálja tenni a strukturális biológia: az egyes fehérjék vagy komplexek megfigyelését, az egész működésének megfigyelését".
A kutatók elégedettek az eddig kifejlesztett technológiával, de tovább kell terjeszteniük ezek határait. A projekt várhatóan 2022-ben ér véget.