Az alkotmánymódosítás legfontosabb eleme Putyin elnöki hatalmának megerősítése, de kerültek bele népszerű rendelkezések, mint a minimálbér és a nyugdíj emelése.
HIRDETÉSJúlius 1-én ér véget Oroszországban az alkotmánymódosításról szóló, egy hete kezdődött népszavazás. A legfontosabb változás az új alkotmányban az lenne, hogy Vlagyimir Putyin államfő, további két elnöki ciklust betölthet.
Az 1993-as orosz alkotmány tervezett módosításait idén januárban jelentették be, márciusban pedig az orosz parlament, a Duma meg is szavazta a változtatást. Innentől kezdve már nem is lett volna szükség népszavazásra, végül mégis kiírták a referendumot, és Putyin mindenkit arra szólított fel, hogy támogassa az alkotmánymódosítást, a járvány miatt egy hetesre nyújtott szavazáson.
Az állami közvélemény-kutató június végi felmérése azt mutatja, hogy a szavazók 76 százaléka támogatja a módosítást.
Miben változik az alkotmány?
"Az alkotmányba mintegy kétszáz változtatás került, ami egészen meglepő nagyságrend" – mondta Nikolay Petrov, a londoni Catham House Oroszország és Eurázsia Programjának kutatója, és hozzátette: a reform nagy része a politikai rendszer átalakítására irányul, méghozzá úgy, hogy Putyin elnöki posztja tovább erősödjön, és semmilyen más intézmény szólhasson bele a döntésekbe.
A leglényegesebb változás persze az, hogy Putyin további két hatéves elnöki periódust is vihessen, a jelenlegi, 2026-ban lejáró ciklus után.
A most 67 éves államfő már négy elnöki ciklust töltött be eddig, első kettőt 2000 és 2008 között, és 2012-óta újra. 2008 és 2012 között Dmitrij Medvegyev töltötte be az államfői posztot, Putyin miniszterelnök volt. Ez alatt az időszak alatt emelték a korábbi négyről hat évre az elnökség időtartamát.
Fontos változás, hogy az alkotmányba bekerültek rendelkezések az ország örökségéről és az ortodox egyházról, illetve, hogy az elnök hatalmát erősítik a helyi hatóságokkal szemben.
Egy módosítás kimondja, hogy házasság csak férfi és nő között köttethet, vagyis kizárja a házasságból az azonos neműeket.
És kerültek bele szociális változtatások is, például, hogy a minimumbér összege nem eshet a megélhetési minimum összege alá, illetve az alkotmányban rögzítik a folyamatos nyugdíjemelést is.
Miért kellett Putyinnak népszavazás, ha a parlament már elfogadta az alkotmánymódosítást?
"Ez csak egy szimbolikus népszavazás, és mivel az orosz választási rendszerről ismert, hogy sok benne a csalás és a hamisítás, az eredmény már előre meg van, függetlenül a tényleges szavazatoktól" – mondta Sergey Radchenko, a Cardiff Egyetem Jogi és Politológiai karának igazgatója.
A parlament már márciusban megszavazta a módosítást, de elfogadtak egy törvényt, ami kimondta, hogy szükség van emberek támogatására is.
"A referendum lényege, hogy megteremtse a Putyin hatalmának bebetonozását biztosító alkotmánymódosítás legitimitásának álcáját" - mondta Sergey Radchenko, és hozzátette: a cárral ellentétben, aki azt állította, hogy istentől kapta hatalmát, Putyin még mindig demokratának gondolja magát.
Más elemzők szerint a népszavazás arra is szolgál, hogy növelje Putyin koronavírus-járvány alatt visszaesett népszerűségét. Az elnök támogatottsága a februári 69 százalékról 60-ra esett mostanra.
Rendkívüli körülmények között tartott szavazás
A koronavírus-járvány miatt a referendum rendkívüli körülmények között folyik. Vannak szavazókörök, ahol a szabadban állították fel a szavazófülkéket és kötelező a maszk viselése. A távolságtartás miatt pedig arra is lehetőség van, hogy valaki otthonról adja le a voksát.
És bár a népszavazás hagyományosan a közvetlen demokrácia erős megnyilvánulása, elemzők szerint a végeredmény már előre készen van.
— Széleskörű szabálytalanságok jellemezték a korábbi választásokat is, mert amikor a hatalom úgy érzi, hogy veszíthet, akkor manipulálja a szavazatokat – mondta Sergey Radchenko.
Ugyanakkor elemzők szerint Putyin támogatottsága még így is 50 százalék feletti, ráadásul az alkotmánymódosítás egyes elemei, mint a minimálbér és a nyugdíjemelés, népszerűek.