rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Alkotmánybíróság: visszaállítják a természeti értékek megőrzését a védett és Natura 2000 térségben

Alkotmánybíróság: visszaállítják a természeti értékek megőrzését a védett és Natura 2000 térségben
Szerzői jogok  Varga György/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Betűméret Aa Aa

Visszaállítják a természeti értékek megőrzésének feltételeit a védett és Natura 2000 területeken az Alkotmánybíróság új döntése értelmében. Magyarország három jelentős zöld civil szervezete is nagyra értékeli a lépést, szerintük ugyanis az erdőgazdálkodás ezzel fejlődésnek indulhat, csökkennek a tarvágások és javul az erdők állapota.

Bár a 2009-ben megalkotott új erdőtörvény az érdekeltek bevonásával készült és természetvédelmi szempontból is több előremutató előírást tartalmazott, az erdőgazdálkodók nyomására 2017-ben megváltoztatták azt. A módosítás a civil szervezetek tiltakozása ellenére csökkentette a védett és Natura 2000 erdőterületeken található természeti értékek védelmének eszközeit, és az erdőlakó állatfajok állományainak megőrzését.

Három zöld szervezet tett panaszt

A WWF Magyarország, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetsége ezért panaszt tett az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál (AJBH), amely az alkotmányossági aggályok részletes átgondolását követően 2019-ben az Alkotmánybírósághoz fordult kiemelve, hogy a jogszabály több ponton a visszalépés tilalmába ütközik, valamint sérti a jogbiztonságot.

- Bár a törvénymódosítás célja az erdész ágazat nyilatkozatai alapján elsősorban az adminisztrációs terhek csökkentése lett volna, ehhez képest egy sor - a védett és Natura 2000 területeken álló erdőkre vonatkozó - természetvédelmi előírást is enyhítettek, illetve megszüntettek. A tarvágás legjobb alternatíváját jelentő, folyamatos erdőborítást biztosító kezelési módok visszaszorítása különösen fájdalmas lépés volt. Ennek kötelező bevezetéséért az állami erdők egy részén sokan küzdöttünk 2009-ben, erdészek és természetvédelmi szakemberek egyaránt - mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője.

- A hagyásfa csoportok és a holtfa megőrzése, a nagytestű védett madárfajok fészke körüli védőzónák meghagyása, valamint az erdészeti munkák időbeli korlátozása a biológiai sokféleség védelmének régóta elfogadott eszközei. Ezért is okozott komoly csalódást, amikor azzal szembesültünk, hogy ezek megóvását még a legértékesebb erdeinkben sem garantálja a parlament által módosított törvény - hangsúlyozta Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.

Varga György/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap

Mára társadalmi elvárásoknak is meg kell felelni

Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke szerint mára a társadalmi elvárások alapján az erdőgazdálkodás a faanyag biztosításán túl egyre inkább a közjóléttel kapcsolatos értékek megőrzése felé mozdul el. Egészséges, jól működő erdőket kell fenntartanunk a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében, ami összhangban áll az Európai Unió nemrégen közzétett Biodiverzitás Stratégiájának alapelveivel is.

- A környezeti krízisek világát éljük, a természeti erőforrásaink felelős és fenntartható kezelése minden eddiginél fontosabb. Az erdőgazdálkodásnak, a mezőgazdaságnak és a vízgazdálkodásnak is igazodnia kell az emberek megváltozó elvárásaihoz, az élhető és egészséges környezet fontosságának felértékelődéséhez - magyarázta az ügyvezető.

- Szervezeteink nagyra értékelik az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala részletekbe menő szakjogi elemzését és az Alkotmánybíróság gondos mérlegelésen alapuló döntését - mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója. - Bízunk benne, hogy a jövőben a természetvédelem és az erdőgazdálkodás szereplői is zsinórmértékként tekintenek a most kiadott alkotmánybírósági határozatra, és a jövőben nem kerülhet sor olyan kirívó természetpusztításokra, mint a bükki Tar-kő vagy a Tiszaug melletti idős erdők letermelése.

"Terepi szöszmötölés": a környezeti nevelés fontossága

Az Alföldön kevés a jó ökológiai állapotban megmaradt erdő, ezek jelentős része a folyók töltésein belül van. A megfelelően sokszínű élővilághoz öreg, harkályok által kivájt, kidőlt fákat is tartalmazó erdő kell. Egy ilyen erdő kialakulása - a megfelelő magas fákkal, odúkkal, kidőlt fákkal - évtizedekbe telik.Erről már korábban is írt az Euronews, bővebben itt olvashat róla.

Az erdei élővilágot és az erdő rejtett kincseit bemutató új tanösvényt adott át a Mecsekerdő Zrt. június 13-án a baranyai Hetvehelyen. Az erdőkért felelős helyettes államtitkár azt hangsúlyozta, hogy a környezeti nevelés egyre nagyobb hangsúlyt kap az erdőgazdaságok tevékenységében.

A Mecsekerdőnél találóan "terepi szöszmötölésnek" nevezik azt a módszertant, amikor az erdő tankönyvvé válik a gyerekek számára. Az offline üzemmód és a lassú tempó Szentpéteri Sándor szerint olyan csodálatos kincseket fed fel megnyugtató környezetben, amivel semmilyen számítógépes játék nem ér fel. Mint mondta, a környezeti neveléshez az erdőgazdaságok ökoturisztikai létesítményekkel, erdőpedagógiai programokkal járulnak hozzá.

Varga György/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap

Befejeződött a Visegrádi-hegység egyik leglátogatottabb kirándulóhelyén, az Apátkúti-völgyben lévő tó felújítása - közölte a Pilisi Parkerdő Zrt. június 11-én. Az erdőgazdaság tájékoztatása szerint tavaly ősztől háromezer köbméter iszapot kotortak ki a mederből, kijavították a fagyáskor megsérült zsilipet, majd a tavat feltöltötték vízzel. A közelben a túrázók védelme és a közlekedés biztonsága érdekében korlát épült egy veszélyes útszakaszon.