A hétfői részleges nyitást a felmérések szerint nem fogadja osztatlan támogatás - a szülők csaknem fele nem akarja iskolába engedni gyermekeit, mivel továbbra is tartanak a járványtól.
Részlegesen újraindult hétfőn a tanítás a brit iskolákban, miután a szigetország kormánya enyhítette a koronavírus-járvány megfékezését célzó, több mint két hónapja elrendelt korlátozásokat.
Június elsejével az általános iskolák nulladik, első és hatodik osztályos tanulói térhettek vissza iskoláikba, de csak a szokásosnál kisebb, legfeljebb 15 fős osztálylétszámokkal kezdődhetett az oktatás. Emellett készülnek a tanítás szakaszos és korlátozott elkezdésére a 10. és 11. osztályokban, amelyek az angol-walesi rendszerben már a középiskolának felelnek meg.
Jenny Harries angliai tisztifőorvos-helyettes két héttel ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy a jelek egyértelműen arra mutatnak, a gyerekeket az új koronavírus korántsem betegíti meg annyira, mint az idősebb korosztályokat, és az adatokból úgy tűnik, hogy a gyerekek kisebb valószínűséggel adják tovább a fertőzést másoknak. Harries azt is hozzátette, hogy a szűrővizsgálatok alapján a tanárok között alacsonyabb a koronavírus-fertőzöttség, mint más, közösségi tevékenységet végző foglalkozási ágak tagjai körében.
A hétfői részleges nyitást azonban a felmérések szerint nem fogadja osztatlan támogatás. A National Foundation for Educational Research elemzése alapján a szülők csaknem fele nem akarja iskolába engedni gyermekeit, mivel továbbra is tartanak a járványtól.
Európában a dánok és norvégok voltak az elsők
Európában a leghamarabb a dán és a norvég iskolák nyitottak ki - április közepén, néhány nap eltéréssel. Annak ellenére, hogy a két ország gyakorlatilag egyszerre kezdte el fokozatosan újranyitni az oktatási intézményeket, látszólag más eredményt sugall a járványügyi helyzetre való hatásról a statisztika. Míg Norvégiában lapos maradt a görbe, addig Dániában érezhetően megugrott a fertőzöttek száma. A nyitáskor még fej-fej felett volt az 5,8 millió lakosú Dánia és az 5,3 millió lakosú Norvégia, körülbelül 6500 fertőzöttet regisztráltak országonként.
A görögöknél és a franciák egy hónapra rá kezdtek újranyitni
Görögországban május 11-én nyitottak újra ki az általános iskolák alsó tagozatai, egy hétre rá pedig a felsősök és a középiskolások is visszatérhettek. A minimum másfél méteres távolság betartásán túl arra is felhívták a tanulók figyelmét, hogy ne adják oda egymásnak a tankönyveket, jegyzeteket, tollakat, sem pedig más tanszereket. A notebookok billentyűzetén védőfóliát kell használni, a székeket pedig minden diák után fertőtleníteni kell azokon a helyeken, ahol többen is megfordulnak.
Ugyancsak május 11-én indult újra a tanítás Franciaországban is, első körben az alsó tagozatosokkal. Egy héttel később következett a 11-13 éves korosztály, de csak az úgynevezett zöld zónákban, az ország vírusveszély szempontjából kevésbé kockázatosnak minősített területein - Párizsban például nem.
Az első körben összesen 40 ezer óvoda és általános iskola nyitott ki, a francia gyerekek harmada került vissza a közösségbe. Egy héttel később 70 olyan fertőzésről lehetett tudni, amely egyértelműen a frissen újranyitott intézményekhez volt köthető, és emiatt többet be is zártak. A franciáknál egyébként a 11 évesnél idősebb diákokat maszkviselésre kötelezik.
Itthon keddtől nyitnak részlegesen újra
Magyarországon - a pünkösdhétfő miatt - keddtől nyitnak ki az iskolák: ügyeletet, illetve szükség esetén felzárkóztató órákat tartanak, a kiscsoportos konzultációk célja az elmúlt hónapokban tanultak rendszerezése, megerősítése, az esetlegesen lemaradó tanulók felzárkóztatása.
A tantermen kívüli digitális oktatás a tanév végéig, június 15-ig érvényben marad, és a tanév hossza sem változik.
Engedélyezik a pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátást is június 2-ától: már nem csak egyes kijelölt intézményekben, hanem valamennyi iskolában meg kell szervezni az adott intézménybe járó gyerekek felügyeletét.
Forrás: nfer.ac.uk + MTI + bbc