NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A zeneipart is padlóra küldte a járvány

Koronavírus - Karantén utcazene, Koronavírus - Karantén utcazene, Koronavírus - Karantén utcazene
Koronavírus - Karantén utcazene, Koronavírus - Karantén utcazene, Koronavírus - Karantén utcazene Szerzői jogok Krizsán Csaba/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Szerzői jogok Krizsán Csaba/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az elmaradt rendezvények miatt zenészek és háttérmunkások éves jövedelmük meghatározó részétől esnek el, megélhetésük is veszélybe kerül.

HIRDETÉS

A koronavírus-járvány Magyarországon is az élőzenei és fesztiválszektor azonnali és teljes leállását okozta, ráadásul felkészülési idő és kárenyhítés nélkül. Az ágazat szereplői támogatják a járvány megállítására vonatkozó kormányzati és társadalmi törekvéseket, ugyanakkor gyors beavatkozást szeretnének, hogy a zeneszék és segítőik a korlátozások lejárta után visszatérhessenek, és ne kerüljenek visszafordíthatatlan csődhelyzetbe.

Számításaik szerint Magyarországon csaknem 36 ezer dolgozót érint érzékenyen az élőzenei szektor leállása. A rendezvények elmaradása miatt többségük jövedelem és munka nélkül maradhat az elkövetkezendő hónapokban.

Forrás: Music Hungary Szövetség

A kieső jövedelmek mértéke nagyban függ attól, hogy meddig tart a járvány. De még a pozitívabb forgatókönyv szerint is legalább 13 milliárd forint jövedelemről kell lemondania az iparágnak, aminek meghatározó része, legalább 4-5 milliárd forint, a magyar zenészek és szakemberek munkabéréből fog hiányozni.

Forrás: Music Hungary Szövetség

A felmérések alapján a magyar zenészek jövedelmük több mint 60%-át az élőzenei fellépésekből szerzik. Ezen felül a zenészek másik fontos bevételi forrása a koncerteken és a vendéglátóhelyeken háttérzeneként elhangzott számok után kapott jogdíj, melyek bevételük további több mint 15%-át teszik ki. A nyilvános helyek bezárása, a zeneszolgáltatás megszűnése miatt ez az összeg is drasztikusan esik. A zenészeknek mind a két bevételi forrásukról le kell mondaniuk, így jövedelmük háromnegyede fog hiányozni a következő hónapokban.

A zenészek a következőket javasolják az iparág vállalkozásainak segítésére:

• Munkáltatói járulékkedvezmény meghosszabbítása: járulékok elengedése az év végéig.

• Támogatási alap létesítése a szektor vállalkozásainak azért, hogy a 2019-ben igazolt (személyi jellegű költségeken felüli) működési költségeik maximum 50%-ig támogatást kaphassanak.

• Az élőzenéhez kapcsolódó tevékenységek ÁFÁ-jának csökkentése 5%-ra, átmenetileg 2021 végéig.

• Jegyvisszaváltás szabályozásának felülvizsgálata.

• EU-s projektek és más nemzetközi finanszírozású projektek magyar nyerteseinél a projektek teljes időszakára szükséges önrész előrehozott kifizetése.

Javaslataik az iparág dolgozóinak megsegítésére:

• Atipikus foglalkoztatási formák (kata, kiva, ekho) adó- és járulékterheinek elengedése, az előadóművészethez kapcsolódó egyéb tevékenységek esetében is (pl. hangszerészek, hang/fénytechnika kereskedelem, stb.)

• Katás dolgozók előadóművészethez és rendezvényszervezéshez köthető bevételeinek pótlása az előző évi bevétel 60%-ig.

• Az NKA programok finanszírozására fordítható 1,5 milliárd forintnyi most befizetendő magánmásolási díjból a közös jogkezelő szervek hozhassanak létre pályázati alapot a megszorult művészek átmeneti megsegítésére, vagy a jogosultak döntése alapján jogdíjként feloszthassák.

• Közös jogkezelők mentesítése a jogosultak jogdíjkifizetése utáni szociális hozzájárulás befizetése alól 2020-ban, hogy az összegek a kifizethető jogdíjak mértékét növeljék.

• Jogdíjak személyi jövedelemadó-mentessége 2020-21-ben.

• Vendéglátóhelyektől várható jogdíjkiesések kompenzációja.

További javaslataik a károk enyhítésére:

HIRDETÉS

• A közmédia sugározzon és rendeljen meg több magyar zenei tartalmat, így segítve a számára és stratégiailag fontos szektor túlélését.

• A magyar zenei kvóta 10-15% százalékos megemelése a rádiós zenei kvóták esetében olyan módon, hogy az napon belül teljesítendő legyen, de az éjszakai órák is beleszámítsanak.

• Élő, virtuális koncertek támogatása.

• Zenészek online, digitális platformokon való megjelenésének támogatása (pl. YouTube, Spotify)

Nemzetközi példák: elengedhetetlen az állami segítég

HIRDETÉS

Németországban a kreatívipari vállalkozókat és szabadúszókat is segíti egy 50 milliárd euró összegű kkv-támogatási csomag, melyből méretüktől függően 9 vagy 15 ezer euró támogatást kaphatnak a vállalkozások. A bajba jutott kreatívipari vállalkozásokat mentesítik adófizetési kötelezettségeik alól az év végig.

Dániában 12 millió eurós alapot állítottak fel, melyből a nagy, 1000 résztvevő feletti rendezvények kieső bevételeit kívánja az állam kompenzálni. A támogatást jóváhagyta az Európai Bizottság is, tehát nem bizonyul tiltott állami támogatásnak.

Belgiumban a kormányzat 4000 euró egyszeri juttatást adott minden vendéglátóipari helynek (köztük kluboknak és koncerthelyszíneknek), hogy maradjanak zárva április 1-ig. Minden további napért további 160 eurót fizetnek.

Olaszországban minden olyan zeneipari szereplő, akiknek éves igazolható bevétele nem haladta meg az 50 ezer eurót, jogosult 600 eurós havi támogatásra. Emellett a keletkező szerzői jogdíjak 10%-ából művészeti projekteket hirdetnek meg a 35 év alatti szerzők számára.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az Euronewst is kizárták a konferenciáról, ahol Orbán és szövetségesei a szabadságról tanácskoznak

Megválasztották a református egyház új vezetőjét, Balog Zoltán püspök marad

"Kilóg a lábunk Európából" – választók mondták az EP-kampány kezdetén