Ha elfogadja a kétharmados kormánytöbbség, akár éjféltől érvénybe léphet.
HIRDETÉSHétfőn megszavazhatja a parlament a sokat bírált, úgynevezett felhatalmazási törvényt, amely a koronavírus-járvány elleni védekezéshez a többi között nagyobb szabadságot adna a kormánynak.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ha Kövér László házelnök és Áder János köztársasági elnök soron kívül aláírja, akkor már hétfőn éjfélkor hatályba léphet a felhatalmazási törvény néven is emlegetett törvényjavaslat, erről vasárnap este a Bayer show-ban beszélt a politikus, számolt be az atv.hu.
A törvényjavaslat célja, hogy a vészhelyzet korlátlan meghosszabbításával a kormány cselekvőképes maradjon akkor is, ha a járvány miatt a parlamenti munka lehetetlenné válik a képviselők nagy számú távolmaradása miatt.
Az ellenzéki pártok, a magyar kormányt rendszeresen támogató szélsőjobboldali Mi Hazánk kivételével, azért nem támogatják a törvényt, mert az nem szab meg végső határidőt a különleges jogrend fenntartásához. A törvény módosítja a Büntető törvénykönyvet, és bevezeti, hogy 1 és 5 év közötti börtönbüntetés járhat az álhírek terjesztéséért. Sokan attól tartanak, hogy ezt a kormány a független médiumok ellen fordíthatja.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt hangsúlyozta a múlt heti vitán, hogy "nincs értelme diktatúráról beszélni", mivel a parlamentnek az új törvény értelmében minden nap lehetősége lesz visszavonni a veszélyhelyzetet.
Erről beszélt Varga Judit magyar igazságügyi miniszter is az Euronewsnak. A javaslatban van egy záradék, "amely felhatalmazza a magyar parlamentet, hogy bármikor visszavonja ezt a felhatalmazást" - fogalmazott. A miniszter szerint ez "a legerősebb időbeli korlátozás ebben a törvényben".
Kritika és petíció
A törvényjavaslatot több európai politikus, köztük az Európai Parlament elnöke, és egyik néppárti alelnöke is kritizálta.
Egy hét alatt több mint százezren írtak alá egy, a törvényjavaslat ellen tiltakozó petíciót, mely szerint "a hatalom a járványt kihasználva olyan törvényt kíván elfogadtatni, amely kiiktatja közéletünkből a jogállam utolsó, még megmaradt intézményeit, a szólás- és sajtószabadságot, a parlament általi törvényalkotást és a választásokat, mindezt úgy, hogy annak sem időbeli, sem tárgybeli korlátja nem lenne".
Orbán válasza az európai bírálatokra
A magyar miniszterelnök múlt pénteken válaszolt az EU-ból érkező kritikákra.
„Világosan megmondtam az európai kekeckedőknek, ha szabad így fogalmaznom, hogy ez most nem annak az ideje, hogy okoskodjanak itt nekem mindenfajta jogi, kétségkívül izgalmas elméleti kérdésekkel. Mert most itt válság van, járvány van, életeket kell menteni, majd megvitatjuk utána, amit meg kell vitatnunk. És ha már segíteni nem tudnak, mert azt nem tudnak, akkor legalább ne akadályozzák a magyarokat a védekezésben” - fogalmazott Orbán szokásos péntek reggeli rádióinterjújában.
Múlt kedden szavazhattak volna róla
Múlt hét hétfőn a Házszabály módosításáról vitázott a parlament, ez lett volna szükséges ahhoz, hogy már múlt hét kedden dönthessenek róla a képviselők. Az ehhez szükséges 4/5-ös többség nem volt meg, mert az ellenzéki képviselők nem támogatták a szavazás előrehozását (a Mi Hazánk politikusainak a kivételével).
A parlamenti menetrend
A házelnök napirendi javaslata alapján a parlament egynapos ülése hétfőn 11 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik. A képviselők a két elfogadásra váró előterjesztéshez benyújtott módosító javaslatokat tárgyalják.
A Ház másodikként dönt majd a törvényjavaslatról, előtte a kormány azon javaslatáról szavaz, amely a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) józsefvárosi bővítését teszi lehetővé egy állami telekcserének köszönhetően.
Az előterjesztés elfogadásához a jelen lévő képviselők legalább kétharmadának támogatására van szükség.
A határozathozatalok után az azonnali kérdésekkel és interpellációk folytatódik az ülés, és várhatóan. napirend utáni felszólalásokkal ér véget.