NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Lesz hétpárti egyeztetés hétfőn a felhatalmazási törvényről

House of Parliament
House of Parliament Szerzői jogok Tibor Illyes/MTVA - Media Service Support and Asset Management Fund
Írta: Gábor Ács
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Érezhetően tompul a hangnem a kormány és az ellenzék között. Az időkorlát az egyeztetés egyik legfontosabb témája.

HIRDETÉS

Lehetőség lesz a hétpárti egyeztetésre hétfőn, amit az ellenzéki pártok kezdeményeztek a koronavírus elleni védekezésről szóló, a kormány által előterjesztett törvényjavaslatról, amiről kedden szavazhat az Országgyűlés. A háttérben már a hétvégén folynak megbeszélések.

A Fidesz is nyitott az egyeztetésekre, az éles hangnem a kormány és az ellenzék között érezhetően tompul.

A „felhatalmazási törvény” néven is emlegetett törvényjavaslat célja, hogy a vészhelyzet korlátlan meghosszabbításával a kormány cselekvőképes maradjon akkor is, ha a járvány miatt a parlamenti munka lehetetlenné válik a képviselők nagy számú távolmaradása miatt.

Az ellenzék egységesen kifogásolja, hogy a kormány időbeni korlát nélkül kerülhetné meg a parlamentet, és eltérve a törvényektől rendeleti kormányzással irányíthatná az országot. Elismerik, hogy ez hatékony lehet, de hatalmi visszaélésekre is alkalmat adhat, ezért emlegetnek „teljhatalmat” felhatalmazás helyett az ellenzéki politikusok.

Kedden dönthet a Parlament

Vasárnap is zajlottak a megbeszélések a pártok között, hiszen kevés az idő keddig, amikor az Országgyűlés leghamarabb dönthetne a törvényjavaslatról. Ha a képviselők 4/5-e megszavazza a napirendi pontok módosítását, akkor tárgyalható a 2/3-os többséget igénylő „felhatalmazási törvény”.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője vasárnap azt nyilatkozta a közmédiának, hogy rendkívül konstruktívnak mondható egyeztetésen vannak túl az ellenzéki pártokkal, és a helyzet azt kívánja, hogy a politikai vitákat tegyék félre.

A Fidesz frakcióvezetője az ellenzéki javaslatokról azt mondta, hogy "egyiket-másikat" megfogadták, volt, amelyik be is került már a benyújtott törvényszövegbe is, például hogy a kormány az országgyűlési felhatalmazást a szükséges mértékben gyakorolja csak. Hozzátette: volt, amiben még szeretnének egyeztetni az ellenzéki pártok, erre hétfőn lehetőségük lesz.

A törvényjavaslat megtiltaná a választásokat és a népszavazásokat a veszélyhelyzet idejére. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár megjegyezte, hogy Magyarországon a közeljövőben nem esedékes választás, és azokban az országokban, ahol lett volna voksolás, elhalasztották.

**Ellenzéki reakciók **

MSZP

„Nem szavazzuk meg Orbán teljhatalmát!” – fogalmazott az MSZP elnöke és frakcióvezetője, dr. Tóth Bertalan vasárnap délelőtti nyilatkozatában. Az ellenzék egységes álláspontot akar képviselni az ügyben az Országgyűlésben, ennek kialakításáról a hétvégén folyamatosan egyeztetnek, erősítette meg az MSZP elnöke. A „felhatalmazási törvény” egyik legvitatottabb pontjáról azt írta: „Az MSZP nem lesz partner abban, hogy segítséget nyújtson egy olyan törvény elfogadásához, amely határozatlan időre kiszolgáltatná Magyarországot, a magyar embereket Orbán Viktor szeszélyeinek.”

LMP

Az LMP is a többi ellenzéki párttal egyeztetve alakítja ki álláspontját, hangsúlyozta a párt társelnöke, Schmuck Erzsébet vasárnap délben tartott online sajtótájékoztatóján. Az LMP szerint a „felesleges és pazarló” beruházások leállításával azonnal meg lehetne teremteni a valódi válságkezelés anyagi forrásait. Ehhez át kell alakítani az általános költségvetést. Pártja számítása úgy becsüli, hogy 5-600 milliárd forint szabadulna fel azonnal olyan beruházások leállításával, mint Paks II és az ahhoz kapcsolódó Duna-híd, a belgrádi vasútvonal, az új budapesti sportcsarnok és a Liget-projekt. Az egészségügyi kiadások mellett a hosszú gazdasági krízisben is szükség lesz ezekre a forrásokra a lakosság és a cégek megsegítésében egyaránt, hangsúlyozta az LMP társelnöke.

DK

A Demokratikus Koalíció (DK) nem fogja megszavazni a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslatot, ahogy azt sem támogatja, hogy az indítványt hétfőn házszabálytól eltéréssel tárgyalja a parlament. A párt ügyvezető alelnöke vasárnapi online sajtótájékoztatóján ismertette a DK elnökségének döntését. Molnár Csaba azt mondta, hogy 16 uniós államban léptettek életbe rendkívüli jogrendet, de egyetlen olyan állam sincs, ahol a rendkívüli állapot az "idők végezetéig szólhatna". A DK követeli, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb számban végezzenek teszteket, és a kormány hozza nyilvánosságra Magyarország vírustérképét.

Jobbik

„A magyar emberekért bármit megteszünk, de királycsinálók nem leszünk!” – így kommentálta a Jobbik Magyarországért Mozgalom frakcióvezetője, Jakab Péter vasárnap a kormány törvényjavaslatát a koronavírus elleni védekezésről. Jakab Péter szerint „abban nincs vita, hogy a vészhelyzetet meg kell hosszabbítani”. A Jobbik partner abban, hogy további 2-3 hónapig felhatalmazást kell adni a kormánynak, hogy rendeleti úton kormányozzon. A párt frakcióvezetője hangsúlyozza, hogy „nem a demokráciát kell felszámolni, hanem a járványt”. Korlátlan hatalom helyett hatékonyabb intézkedéseket követel Jakab Péter, így több tesztet, elegendő védőfelszerelést és a kijárási tilalom elrendelését.

Párbeszéd

A Párbeszéd frakcióvezető-helyettese, Tordai Bence már pénteki tájékoztatóján így nyilatkozott: „Értjük, hogy rendeleti kormányzás van, a Párbeszéd fenntartásokkal, de támogatja ennek a jogi lehetőségnek a bevezetését, de ezzel nem szabad visszaélni.” Példaként a Munka Törvénykönyvének felfüggesztését említette: „A munkaerőpiac rugalmasításának címszavával teljesen kiszolgáltatta a válság kellős közepén a munkavállalókat a munkáltatóknak.” A Párbeszéd munkajogi védelmet követel a munkavállalóknak a járvány idejére.

HIRDETÉS

A kormány 2020. március 11-től hirdetett különleges jogrendet, vészhelyzetet Magyarország egész területére. A meghosszabbításhoz a parlament jóváhagyása szükséges.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az EP figyelmezteti Magyarországot a rendkívüli intézkedések miatt

A jövő héten szavaznak majd a felhatalmazási törvényről

Emberi jog biztos: "vészhelyzet idején is szükséges megőrizni az alkotmányt"