Az okok, a módszerek és a célok eltértek, de voltak közös nevezők is: harc az egyenlőtlenség és a korrupció ellen, illetve a politikai szabadságért.
HIRDETÉS2019 a tiltakozások éve volt világszerte. Az okok, a módszerek és a célok eltértek, de voltak közös nevezők is: harc az egyenlőtlenség és a korrupció ellen, illetve a politikai szabadságért.
Jobbára egyidejűleg zajlottak, és egymást ihlették a követelések kifejtésében meg az eszmékért folytatott harcban.
Európa
Az európai kormányellenes megmozdulásokat a sárgamellényesek uralták. Egyesek komoly zavargásokba torkollottak, a leghevesebbekbe 1968 májusa óta.
Kezdeteben. 2018 derekán az üzemanyagárak és a megélhetési költségek emelkedése robbantotta ki a a tiltakozást. Azzal vádolták a kormányt, hogy mellőzi a kisemberek igényeit.
– A leggazdagabbak és a legszegényebbek között túl nagy a rés. Ez tarthatatlan! – mondta egyikük.
Egy másik szerint:
– Lehet, hogy sikerül megváltoztatnunk a rendszert, vagy legalábbis javítanunk.
Egyes kelet-európai országokban – Grúziában, Albániában és Romániában például – a kormányellenes megmozdulásokat a korrupció váltotta ki. Eközben demokratikus reformokat követeltek.
Dél-Amerika
2019 a dél-amerikai tavasz éve is volt.
Chilében a metrójegy drágulása volt az utolsó csepp a pohárban. A magas megélhetési költségek tüzelték sok ezer ember dühét. A földrész legtehetősebb, legstabilabb és legbékésebb államában a legkifejezettebb az egyenlőtlenség.
– A kormánynak és a szociális élet szereplőinek meg kell hallgatnia az elégedetlenkedők hangját. A nagy ország egyenlőtlensége miatt vonultunk az utcára – mondta az egyik chilei tiltakozó.
Ecuadorban az általános sztrájk megbénította az országot. Az államfő válsághelyzetet hirdetett, majd visszavonta a megszorító intézkedéseket.
Bolíviában a választási csalás robbantotta ki a tömeges demonstrációkat. Evo Morales elnök Mexikóba menekült. Az elkövetkező hónapokban új választás várható.
Közel-Kelet
Az üzemanyagárak váratlan emelése miatt százezrek tüntettek a kormány ellen Iránban is. Nemzetközi jogvédő szervezetek, ellenzéki csoportok és helyi újságírók szerint emberek százait ölték meg a megmozdulások leverése során.
Az eltelt négy évtized legnagyobb zavargásáról teljes volt a hírzárlat. Az iráni kormány egy hétre az egész országban leállította a netet.
Mahdi iraki miniszterelnököt a tömeges tüntetések söpörték ki hivatalából. Az elégedetlenséget a korrupció és az elégtelen közszolgáltatások váltották ki. Libanonban is távozni kényszerült a kormány, miután a gazdasági válság közepette adóemelést hirdetett.
Észak-Afrika
A Maghreb tiltakozáshullámának epicentruma Algéria volt. Milliók vonultak az utcákra, miután Buteflíka bejelentette, hogy ötödször is indul az államfői posztért.
A többhetes demonstrációk után Buteflíka meghátrált, és a hadsereg is megvonta tőle a támogatást. Decemberben új választásokat tartottak, a tiltakozás azonban nem lankad, mert sokan úgy tartják, hogy még mindig a régi rendszer uralja az országot.
HIRDETÉSTávol-Kelet
Hongkongban egy ellentmondásos törvényjavaslat lehetővé tette volna, hogy a szökevényeket visszatoloncolják a kínai anyaországba. A kezdeményezést visszavonták, de a tiltakozók most gyökeres reformokat követelnek.
– Azt üzenjük a kormányzatnak, hogy a rendszerük nem jó. A kínai anyaország kormányzatának pedig azt üzenjük, hogy rendszerük nem tarthatja ellenőrzése alatt a hongkongiakat – összegezte a követelések lényegét az egyik tüntető.
Nem látni, mikor érhetnek véget a hongkongi demonstrációk. A részvevők száma csökken, de eltökéltebbek.
A többihez hasonlóan úgy tűnik, hogy ez a tüntetés is folytatódik 2020-ban.