rendkívüli hír
This content is not available in your region

2019 a tiltakozások éve volt

2019 a tiltakozások éve volt
Betűméret Aa Aa

2019 a tiltakozások éve volt világszerte. Az okok, a módszerek és a célok eltértek, de voltak közös nevezők is: harc az egyenlőtlenség és a korrupció ellen, illetve a politikai szabadságért.

Jobbára egyidejűleg zajlottak, és egymást ihlették a követelések kifejtésében meg az eszmékért folytatott harcban.

Európa

Az európai kormányellenes megmozdulásokat a sárgamellényesek uralták. Egyesek komoly zavargásokba torkollottak, a leghevesebbekbe 1968 májusa óta.

Kezdeteben. 2018 derekán az üzemanyagárak és a megélhetési költségek emelkedése robbantotta ki a a tiltakozást. Azzal vádolták a kormányt, hogy mellőzi a kisemberek igényeit.

A leggazdagabbak és a legszegényebbek között túl nagy a rés. Ez tarthatatlan! – mondta egyikük.

Egy másik szerint:

Lehet, hogy sikerül megváltoztatnunk a rendszert, vagy legalábbis javítanunk.

Egyes kelet-európai országokban – Grúziában, Albániában és Romániában például – a kormányellenes megmozdulásokat a korrupció váltotta ki. Eközben demokratikus reformokat követeltek.

Dél-Amerika

2019 a dél-amerikai tavasz éve is volt.

Chilében a metrójegy drágulása volt az utolsó csepp a pohárban. A magas megélhetési költségek tüzelték sok ezer ember dühét. A földrész legtehetősebb, legstabilabb és legbékésebb államában a legkifejezettebb az egyenlőtlenség.

A kormánynak és a szociális élet szereplőinek meg kell hallgatnia az elégedetlenkedők hangját. A nagy ország egyenlőtlensége miatt vonultunk az utcára – mondta az egyik chilei tiltakozó.

Ecuadorban az általános sztrájk megbénította az országot. Az államfő válsághelyzetet hirdetett, majd visszavonta a megszorító intézkedéseket.

Bolíviában a választási csalás robbantotta ki a tömeges demonstrációkat. Evo Morales elnök Mexikóba menekült. Az elkövetkező hónapokban új választás várható.

Közel-Kelet

Az üzemanyagárak váratlan emelése miatt százezrek tüntettek a kormány ellen Iránban is. Nemzetközi jogvédő szervezetek, ellenzéki csoportok és helyi újságírók szerint emberek százait ölték meg a megmozdulások leverése során.

Az eltelt négy évtized legnagyobb zavargásáról teljes volt a hírzárlat. Az iráni kormány egy hétre az egész országban leállította a netet.

Mahdi iraki miniszterelnököt a tömeges tüntetések söpörték ki hivatalából. Az elégedetlenséget a korrupció és az elégtelen közszolgáltatások váltották ki. Libanonban is távozni kényszerült a kormány, miután a gazdasági válság közepette adóemelést hirdetett.

Észak-Afrika

A Maghreb tiltakozáshullámának epicentruma Algéria volt. Milliók vonultak az utcákra, miután Buteflíka bejelentette, hogy ötödször is indul az államfői posztért.

A többhetes demonstrációk után Buteflíka meghátrált, és a hadsereg is megvonta tőle a támogatást. Decemberben új választásokat tartottak, a tiltakozás azonban nem lankad, mert sokan úgy tartják, hogy még mindig a régi rendszer uralja az országot.

Távol-Kelet

Hongkongban egy ellentmondásos törvényjavaslat lehetővé tette volna, hogy a szökevényeket visszatoloncolják a kínai anyaországba. A kezdeményezést visszavonták, de a tiltakozók most gyökeres reformokat követelnek.

Azt üzenjük a kormányzatnak, hogy a rendszerük nem jó. A kínai anyaország kormányzatának pedig azt üzenjük, hogy rendszerük nem tarthatja ellenőrzése alatt a hongkongiakat – összegezte a követelések lényegét az egyik tüntető.

Nem látni, mikor érhetnek véget a hongkongi demonstrációk. A részvevők száma csökken, de eltökéltebbek.

A többihez hasonlóan úgy tűnik, hogy ez a tüntetés is folytatódik 2020-ban.

Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.