Hétfőn több ezren tüntettek a budapesti Madách téren, és a szakma meghatározó figurái is tiltakoztak a módosítások ellen, az Országgyűlés szerdán ennek ellenére elfogadta.
HIRDETÉSA parlament 115 igen, 53 nem és 3 tartózkodó szavazattal elfogadta szerdán a kulturális finanszírozást megváltoztató javaslatot.
A törvény alapján az állami forrásokból is részesülő önkormányzati színházak - vagyis szinte mindegyik - esetében a fenntartónak megállapodást kell kötnie a kormány kijelölt képviselőivel arról, hogyan működtetik együtt az intézményt, ebben rendelkezhetnek a vezetői kinevezés módjáról is.
A kormány azt mondja, ha egy önkormányzat ebben nem partner, dönthet úgy, hogy egyedül tartja fent a színházat.
- Nem igazán értjük, miért van szüksége az intézményre annak, aki abban már nem vállalja a fenntartói felelősséget, hogy forrást is adjon az intézményének. Hogyan gondolják azt, hogy az állam egyedüli dolga a pénz biztosítása, ők pedig majd eldöntik, hogy mit csinálnak? - fejtette ki L. Simon László, a kulturális bizottság fideszes alelnöke.
Ellenzéki képviselők a parlamenti szavazás alatt fekete színházi maszkot arcuk elé tartva tiltakoztak a törvény ellen. Az ellenzék szerint nem más történik, mint hogy a kormány vissza akarja nyerni az önkormányzati választáson elvesztett irányítást a színházak felett.
- Hatalomgyakorlásuk eddigi 9,5 évében, amíg Budapest főpolgármestere és a legtöbb megyei jogú város polgármestere a Fideszhez tartozott, valahogy nem érezték szükségét annak, hogy az állam beleszóljon a színházigazgatók kinevezésébe. Most, hogy a Fidesz Magyarország legtöbb nagyvárosában és Budapesten vereséget szenvedett, hirtelen fontossá vált, hogy az eddig is finanszírozóként jelen lévő pártállam beleszólhasson a színházigazgatók kinevezésébe és általában a színházak működtetésébe – mondta a Párbeszéd, frakcióvezető-helyettese, Tordai Bence.
Mi van a törvénycsomagban?
Hétvégén szivárgott ki egy tervezet arról, hogyan alakítaná át a magyar kormány a kulturális finanszírozást Magyarországon. Hétfőn Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes nyújtotta be a végleges tervezetet, melyből több vitatott részlet, például a Nemzeti Kulturális Alap átalakítása kikerült.
Benne maradt viszont az, hogy a kultúráért felelős miniszter beleszólhat a színházigazgatók kinevezésébe, elbocsátásába. Igaz, csak azoknál az önkormányzati színházaknál, melyeket közösen tartanak fel az állammal, egyedi megállapodáshoz kötve.
Emellett létrehozzák a Nemzeti Kulturális Tanácsot a kulturális ágazat stratégiai irányítására.