A magyar külügyminisztert azután kérdezte az EU klímasemlegességet célzó kitűzéséről az Euronews brüsszeli tudósítója, hogy régiós szakmai szervezetek az uniós klímaterv támogatására szólították fel a cseh, a lengyel és a magyar kormányfőt.
HIRDETÉSTöbb tucat közép-európai szakmai szervezet kéri a lengyel és a cseh mellett a magyar miniszterelnököt arra, hogy támogassa azt a célkitűzést, hogy az Európai Unió legkésőbb 2050-ig karbonsemlegessé váljon. Az ügy az Európai Tanács december 12-13-i ülésén tárgyalnak.
A karbonsemlegesség – vagyis a nettó üvegházgáz kibocsátás-semlegesség – komoly kihívás, de lehetséges és szükséges – írják az Andrej Babis cseh, Mateusz Morawecki lengyel- és Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett nyílt levélben.
A három kormányfő nyáron, az EU-csúcson megvétózta a közös uniós klímacélt.
A környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek szerint a három közép-európai ország „együtt teheti meg az első lépést az új átmenet felé”.
Hangsúlyozták, hogy a „legkésőbb 2050-re – de lehetőleg hamarabb – elérni kívánt klímasemlegesség új és az eddigieknél ambiciózusabb kihívást jelent az éghajlatváltozás kezelésében”.
„Ez egy történelmi pillanat, amikor a V4 országai nem csak Közép- és Kelet-Európában, hanem Európa egészére nézve az éghajlatváltozás enyhítésének mozgatórugójává válhatnak, inspirálva a világ többi részét” – vélik a nyílt levél írói.
Zsíros Sándor, az Euronews brüsszeli tudósítója megkérdezte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminisztert a magyar álláspontról a zöld szervezetek kérésére is utalva.
A politikus válaszában azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány rendkívül fontos kérdésnek tartja, és támogatja a környezetvédelem ügyét, ez a költségvetésben pénzügyileg is nyomon követhető. A magyar külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy „a környezetvédelem ügyét fontos kérdésnek tekintik, és nem egy kommunikációs lufinak”.
Szerinte lehet jól hangzó szalagcímeket kitalálni, hogy „2040-re vagy 50-re legyünk karbonsemlegesek, de ez nem játék, ehhez kell egy terv, az összes technológiai és pénzügyi aspektusával”, hogy miként éri el az EU ezt a célt.
A magyar külügyminiszter szerint a magyarok büszkék lehetnek a teljesítményükre, említve a paksi erőmű bővítését, és a napenergiába való beruházásokat, melyek „mind azt a célt szolgálják ,hogy Magyarországon a károsanyag-kibocsátás jelentős mértékben csökkenjen, és csökkent is”. Néhány nagy nyugat-európai ország, amely a klímavédelem bajnokának szereti feltüntetni magát, teljesítményben messze mögöttünk van – tette hozzá Szijjártó.
Legutóbb, mikor a 2050-es célkitűzés elhangzott, akkor nem volt mögötte olyan terv, ami teljeskörűen megalapozta volna - mondta a korábbi magyar vétóra (is) utalva a magyar politikus.