Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Szijjártó az ENSZ nyilatkozatban nem szereplő dolog ellen küzd

Szijjártó az ENSZ nyilatkozatban nem szereplő dolog ellen küzd
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Már másodszor tiltakozik Szijjártó Péter nemzetközi fórumon az ENSZ egyetemes egészségügyi ellátásról szóló nyilatkozata ellen, azzal vádolva a nemzetközi szervezetet, hogy arra próbálják rákényszeríteni az ENSZ tagországait, hogy státustól függetlenül mindenkinek ugyanolyan egészségügyi ellátást biztosítsanak.

Az ENSZ egyetemes egészségügyi ellátásról szóló nyilatkozatáról hétfőn tárgyaltak New Yorkban a szervezet plenáris ülésén. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter már korábban is tiltakozott egy rész miatt. Most egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy:

Magyarország semmilyen körülmények között nem ismeri el az egyetemes egészségügyi ellátásról szóló ENSZ-nyilatkozat migrációra vonatkozó részeit, amelyek szerint az ENSZ-tagországokban az illegális migránsoknak is az adófizető állampolgárokéval azonos szolgáltatást kellene biztosítani.

Azonban nem egészen erről szól a dokumentum, maga a vitatott rész sem.

A politikai nyilatkozat jelenlegi tervezetében a 78 paragrafusból kettőben van szó bevándorlókról és menekültekről, illegális bevándorlókról egy szó sincs.

A 70. paragrafus az egyik, ahol említik a bevándorlókat, ebben arról írnak, hogy biztosítani kell, hogy senki se maradjon magára, és hogy először a legjobban lemaradókhoz jussanak el. Arról is írnak, hogy jogokkal ruházzák fel azokat, akik kiszolgáltatottak vagy kiszolgáltatott helyzetben vannak, foglalkozni kell a fizikai és mentális szükségleteikkel. Felsorolják azt is, hogy kik számítanak ide: a gyerekek, a fiatalok, a fogyatékkal élők, a HIV vírussal fertőzöttek/AIDS-esek, az idős emberek, a bennszülöttek, a menekültek, a bevándorlók, és azok, akik a hazájukon belül kényszerültek menekülni.

A 71. paragrafus pedig arról szól, hogy foglalkozni kell a bevándorlók, a menekültek, a hazájuk határain belül menekülni kényszerültek és a bennszülöttek speciális szükségleteivel és kiszolgáltatottságával. Ez lehet segítségnyújtás, egészségügyi ellátás, pszichológiai vagy egyéb tanácsadási szolgáltatás, összhangban a vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásokkal valamint a nemzeti helyzettel és prioritásokkal.

Azaz egyik bekezdésben sincs szó arról, hogy azonos egészségügyi ellátásról lenne szó. Pontosan nincs részletezve, hogy milyen egészségügyi vagy egyéb szükségletekről írnak, de valószínű, hogy az egyik hangsúlyos elem a védőoltás lehet a bevándorlók és a menekültek esetében. Ráadásul országonként különbözőek az egészségügyi rendszerek, Franciaországban például kettős rendszer van, azaz a munkahellyel rendelkezők nemcsak tb-járulékot fizetnek, hanem egészségbiztosítást is, ami számos egészségügyi szolgáltatás teljes árát, vagy egy részét fedezi.

Nincs benne olyanra vállalás, amit a magyar Idegenrendészeti Főigazgatóság nem tenne meg a honlapja tanúsága szerint. Azaz meghatározott egészségügyi szolgáltatásokra, például az alapellátásra jogosultak az elismerést kérők. Egy tanulmány szerint a magyarok fejenként évi kétszázezer forintot költenek magán egészségügyi szolgáltatásokra, azaz olyan szolgáltatásokra, melyek nem járnak a tb-alapján. A magánorvoshoz fordulók fele járóbeteg-szakrendelésen járt, egyharmada diagnosztikát vett igénybe, és csak 12 százalékuk fordult műtét vagy szülés miatt a magánegészségügyhöz.

A 168 Óra pedig arról ír, hogy a Magyarországon hivatalos orvosi esküben is szerepel az, hogy „legfőbb törvénynek tekintsék a betegek testi és lelki gyógyítását, a betegségek megelőzését” Emellett az is, hogy „az emberi életet minden megkülönböztetés nélkül tisztelik”.

Nem kötelező érvényű

Nemcsak a magyar kormány nem írta alá az ENSZ migrációról szóló paktumát, hanem például az USA, Ausztria és Szlovákia sem. A döntést különböző indokokkal magyarázták, de a legtöbbször belpolitikai háttere volt a döntésnek. Az egyezmény körüli vita azért volt érdekes, mert nem kötelező érvényű dokumentumról volt szó.

Hasonló a helyzet az egyetemes egészségügyi ellátásról szóló politikai nyilatkozattal. Nem jár semmilyen kötelezettséggel az ENSZ tagállamok számára, nem válik a nemzetközi jog részévé sem.

Egyébként a vitatott részek jelentős változáson mentek keresztül a tervezet első, májusi változatához képest.