Több mint 70 000 nő szolgál az ukrán fegyveres erőknél, közülük csaknem 20 ezer harci beosztásban. Az Euronews találkozott három ukrán katonanővel, akiknek nem volt kötelező, mégis úgy döntöttek, hogy belépnek a hadseregbe, "mert csak egy haza van".
Ukrajnában a nőket nem sorozzák be katonai szolgálatra, de önként jelentkezhetnek, és több tízezren tették ezt meg azóta, hogy Oroszország 2014-ben először megszállta Ukrajnát.
Julija Szidorova és Katerina Pryimak a frontvonalakon találkoztak, amikor Moszkva már annektálta a Krímet és háborút viselt Kelet-Ukrajnában, és úgy döntöttek, hogy belépnek a hadseregbe.
Szidorova az Euronewsnak elmondta, hogy a külföldön Euromajdan néven ismert Méltóság Forradalma után akart csatlakozni a fegyveres erőkhöz. "Erős volt az az érzés, hogy mindennek gyorsan vége lesz, és én ennek a részese akartam lenni" - mondta.
Pryimak hozzátette, hogy akkoriban a nőknek még mindig tilos volt harci pozíciót betölteniük. "Hivatalosan nem harci munkakörökbe sorozták be őket, de a valóságban harci feladatokat láttak el" - mondta az Euronewsnak.
"Három éven át gyűjtöttünk össze minél több nőt, katonát és veteránt, hogy ezt megváltoztassuk. Összefogtak ezért az ügyért. Aktivisták, politikusok és tudósok is részt vettek benne" - magyarázta Pryimak.
"Ukrajnában a civil társadalom nagyon fontos. És mi a saját kezünkkel építjük Ukrajnát".
Pryimak társalapítója volt az Ukrán Női Veterán Mozgalomnak, UWVM vagy Veteranka, a harci tapasztalattal rendelkező ukrajnai nők közösségének.
A veteranka, ami annyit jelent, hogy "női veterán", támogatja a katonanőket, védi a nők jogait a biztonsági és védelmi szektorban, segíti őket a civil életbe való visszailleszkedésben, és elősegíti a nők vezető szerepét és aktív részvételét Ukrajna újjáépítésében.
Pryimak, aki maga is harcoló orvos és háborús veterán, azt mondja, hogy amióta Ukrajna egy 2018-as törvény révén hivatalosan is engedélyezte, hogy a nők harci pozíciót töltsenek be a hadseregben, a dolgok változnak. A nők hivatalosan is szolgálhatnak olyan pozíciókban, mint a tüzérek, mesterlövészek, sofőrök és felderítők.
A veteranka szerint az első 63 harci pozíciót még 2018-ban nyitották meg a nők előtt. Azóta a mozgalom egyre nő, ahogy a fronton lévő nők igényei is. Pryimak szerint a jövőben több nő lesz a hadseregben, "nincs más választás".
"Minél több nő van a hadseregben, annál kényelmesebben és jobban fogja érezni magát minden egyes nő. Ez így működik".
Amikor Oroszország 2022 elején megkezdte teljes körű invázióját Ukrajna ellen, nők tízezrei jelentkeztek önként a hadseregbe, és ma már alapvető részét képezik az ukrán fegyveres erőknek.
"Kuba és Alaszka"
Az Euronews találkozott Julija Szidorovával és Katerina Pryimakkal Brüsszelben, ahol a "Kuba és Alaszka" című dokumentumfilm vetítésére érkeztek. A film két nőt követ, Julija Szidorovát, "Kuba" hívójelű, és Olekszandra Liszicska, "Alaszka" hívójelű.
Liszicka hadnagy, az ukrán nemzeti gárda különleges célú csoportjának tisztjeként szolgál. A teljes inváziót követően csatlakozott a hadsereghez.
A nők mindig is elhagyhatták Ukrajnát, hogy evakuálják a háború elől. Arra a kérdésre, hogy miért döntött úgy, hogy nemcsak marad, hanem a honvédséghez is csatlakozik - még ha nem is rendelkezik olyan előzetes tapasztalattal, mint Szidorova 2014-től -, Liszicka azt mondta: "Én csak a hazámban, a városomban, a lakásomban akarok élni. Ehhez pedig tennem kell valamit".
A főként testkamerákkal és okostelefonokkal forgatott Kuba és Alaszka két barát történetét meséli el a frontvonalon, amint a háború borzalmait és az álmaikat járják végig, "amikor a háborúnak vége lesz".
A vérrel borított Kuba, miközben a fronton lévő katonák életét menti, saját divatbemutatóról álmodik Párizsban. A francia fővárosban valóban bemutatta terveit, és bevallotta, hogy "ez volt a gyermekkori álma".
"Csak azt kívánom, bárcsak más körülmények között történt volna" - vallotta be.
A divatbemutatóról visszatért Ukrajnába és a frontvonalbeli életmentéshez, és kifejtette, hogy a harcok közepette nagyobb biztonságban érzi magát, mint a harcoktól távol.
Liszicka, alias Alaszka, csatlakozott a kijelentéshez. "Félelmetesebb Kijevben lenni, mint a harctéren" - mondta, utalva arra, hogy kényszerszünetet tartott a rehabilitáció miatt, amikor a fronton megsérült, és néhány hónapot Kijevben kellett töltenie.
A háború furcsa módon ismerősebbé, sőt kényelmesebbé vált az ukrán mentősök és katonák számára, mint az egykori civil életük.
A filmben Alaszka idegesen készül az angol nyelvvizsgájára, és azt mondja, hogy a vizsga félelmetesebbnek tűnik neki, mint a háború. Átment a vizsgán, de még mindig nem szokta meg a civil életet.
Az Euronewsnak elmondta, hogy a harctéren teljesen megváltozik a felfogás. "Amikor a fronton vagy, a csapatoddal vagy, akik pontosan tudják, mit kell tenni. Az embereknek vannak bizonyos képességeik. Tudják, mit kell tenniük és hogyan kell segíteniük. A civil életben ez nem így van".
Szidorova hozzátette, hogy a civil életben nincs pontos "folyamatábrája" annak, hogy mit kell tenni. "Megérkezem Kijevbe, belépek a lakásba, és hirtelen Shahed dróntámadás, minden zúgni kezd, a mobilkapcsolatom megszűnik. Én pedig nem értem, mi a következő lépés, hová meneküljek, hogyan menthetném meg magam" - mutatott rá.
Pryimak kifejtette, hogy valóban nagy kihívás egy olyan ember számára, aki a fronton állandó stressznek van kitéve, hogy meggondolja magát, megváltoztatja a környezetét, és Kijevbe költözik, ahol minden "szürke zóna" a háború és a civil élet között.
"Az egyik oldal teljesen háborúban van, míg a másik teljesen távol van tőle, mert nincs veszély, nincs állandó veszélyérzet" - mondta Pryimak.
Európa, mondják, ugyanebben a térben lakik.
'Európa most olyan, mint Ukrajna 2014-ben'
Szidorova azt mondja, hogy brüsszeli látogatása és az európai helyzet arra a helyzetre emlékezteti, ami Ukrajnában volt 2014-ben, amikor a háború éppen csak elkezdődött.
"Engem 2014-re emlékeztet, amikor a terrorellenes művelet (ATO, Ukrajna válasza Oroszország donbászi háborújára) zajlott, és Ukrajna lakosságának egy része, vagy inkább a nagy része egyáltalán nem volt érintett a háborúban, nem érdekelte, és nem értette, mi is történik valójában" - magyarázta Sidorova.
Elmondása szerint az ijesztette meg, hogy "az emberek nem voltak felkészülve arra, ami jön".
"Európában, véleményem szerint, most ugyanez a helyzet. Az emberek nem is értik, hogy mi történik körülöttük, és milyen közel van valójában. Számukra ez olyan, mintha egy másik bolygón történne. És ezért van az az érzésem, hogy Európa sincs felkészülve a jövőre" - mutatott rá Sidorova.
Pryimak az Euronewsnak elmondta, hogy a "biztonság illúziója nagyon ijesztő".
"Emlékszem, hogyan érkeztem Mariupolba 2019-ben. És most, visszatekintve az ember rájön, mennyire ijesztő a biztonság illúziója, amikor látja, hogy néhány évvel később a várost teljesen lerombolták és elfoglalták" - emlékezett vissza.
"Mi, ukránok csak remélni tudjuk, hogy túléljük. Mindezek az országok úgy élnek, mintha mi sem történt volna, pedig mindenki felett háború fenyeget. Az az érzésünk, hogy a háború szörnyű, hatalmas és globális lesz".
Szidorova szerint Oroszország tervei és háborús ambíciói nyilvánvalóak és egyértelműek az ukrajnai frontvonalakról. "Biztos vagyok benne, hogy ha Oroszországot nem állítják meg, akkor tovább fog menni. Nincs más lehetőség. (Vlagyimir) Putyin orosz elnöknek nem lesz oka megállni".
Ha Ukrajna elesik, "miért ne menne (Putyin) tovább, ha az egész országot a háborúra dolgoztatják".
Prjimak hozzátette, hogy Oroszország még több erőforrást tud majd mozgósítani Európa ellen, és nem fogja kímélni csapatait.
"Úgy küldik az embereiket, mint a robotokat, a gyalogságukat csak úgy elküldik, hogy menjenek, és mennek. És ugyanígy, ha elfoglalják Ukrajnát, azokat is küldeni fogják, akik itt maradnak. Ezért Ukrajnának szilárdan kell állnia" - mondta.
Liszicka rámutatott, hogy Európának még van ideje felkészülni, bár "nagyon riasztó, hogy az emberek nem értik a gonoszság mértékét".
"Jobb csírájában elfojtani a betegséget, mielőtt még teljesen elterjedne. Jelenleg Ukrajnában lokalizálódik, és még nem érte el Önöket".