Kína állami hitelezői negyed évszázada milliárdokat áramoltattak amerikai vállalkozásokba, de a hitelek nagy részét titokban tartották.
Washington évek óta figyelmeztet másokat, hogy ne bízzanak a szuperhatalommá válását tápláló kínai állami bankok kölcsöneiben. Egy új jelentés azonban ironikus fordulatot mutat: az Egyesült Államok a legnagyobb kedvezményezett – messze a legnagyobb mértékben. A biztonsági és technológiai következményeket pedig még nem értették meg teljesen.
A kínai állami hitelezők negyed évszázada 200 milliárd dollárt áramoltattak amerikai vállalkozásokba, de a kölcsönök nagy részét titokban tartották, mivel a pénzt először a Kajmán-szigeteken, a Bermudákon, Delaware-ben és másutt működő fedőcégeken keresztül irányították, amelyek segítettek eltitkolni eredetüket, az AidData, a virginiai William & Mary College kutató laboratóriuma szerint.
Ami még riasztóbb, az adatok azt mutatják, hogy a hitelek nagy része kínai vállalatoknak nyújtott segítséget amerikai vállalkozásokban való részesedésszerzéshez. Sokan közülük a kritikus technológiához és a nemzetbiztonsághoz kötődnek, köztük egy robotikai gyártó, egy félvezetőgyártó és egy biotechnológiai cég.
A jelentés a korábban feltételezettnél sokkal kiterjedtebb és kifinomultabb hitelezési hálózatot talált – pénzügyi kötelezettségek hálóját, amely a fejlődő országokon túl a gazdag országokig, köztük az Egyesült Királyságig, Németországig, Ausztráliáig, Hollandiáig és más amerikai szövetségesekig terjed.
"Kína sakkozott, míg mi dámázni kezdtünk" – mondta William Henagan, a Fehér Ház korábbi befektetési tanácsadója, aki attól tart, hogy a rejtett hitelezés miatt Kína fojtogató befolyást gyakorolt a technológiákra. "A háborúk megnyerése vagy elvesztése azon múlik, hogy a gazdaság működtetése szempontjából kritikus fontosságú termékeket ellenőrzésük alatt tudnak-e tartani."
Kritikus ágazatok
Bár az Egyesült Államok továbbra is szívesen fogadja a legtöbb külföldi befektetést (és Donald Trump elnök udvarolt is nekik), a Kínából érkező pénzeket különösen nagy figyelem övezi, mivel a világ két legnagyobb gazdasága ellentétes ideológiákkal küzd a globális fölényért.
Az AidData jelentésében vizsgált, a kínai állami tulajdonú bankok által finanszírozott ügyletek különösen problematikusak. A hitelezők a kínai központi kormány és a kommunista párt központi pénzügyi bizottságának ellenőrzése alatt állnak, ami azt jelenti, hogy Kína stratégiai céljainak előmozdítására irányítják őket.
Az AidData jelentése szerint Kína 2000 és 2023 között összesen több mint 2 billió dollár értékű kölcsönt nyújtott világszerte, ami a legmagasabb korábbi becslések duplája, és még Kína felemelkedésének régi elemzőit is meglepte. A gazdag országoknak nyújtott hitelek nagy része pedig a kritikus ásványkincsekre és csúcstechnológiai eszközökre összpontosított. Ide tartoznak a ritkaföldfémek és a vadászrepülőgépekhez, tengeralattjárókhoz, radarrendszerekhez, precíziós irányítású rakétákhoz és távközlési hálózatokhoz szükséges félvezetők.
"Az USA, mind Biden elnök, mind Trump alatt több mint egy évtizede veri ezt a dobot, hogy Peking ragadozó hitelező. Ez ironikus" – mondta Brad Parks, az AidData ügyvezető igazgatója.
Burkolt játékok
Eddig soha nem tették közzé Kína állami hitelezésének teljes elszámolását, mivel a finanszírozás nagy része titkos, nyugati hangzású fedőcégek által elrejtve, és a nemzetközi adatbázisok által tévesen közönséges magánfinanszírozásnak címkézve.
"Az átláthatóság teljes hiánya mutatja, hogy Kína milyen messzire megy el, akár fedőcégek, akár titoktartási megállapodások, akár szerkesztések révén, hogy rendkívül megnehezítse a teljes kép kialakítását" – mondta Scott Nathan, aki korábban az amerikai nemzetközi fejlesztési pénzügyi szervezet (US International Development Finance Corp.) vezetője volt. Egy olyan ügynökségé, amelyet azért hoztak létre, hogy az Egyesült Államok nemzeti érdekeinek megfelelő külföldi projektekbe fektessen be.
A jelentésben szereplő utolsó, 2023-ban dokumentált hitel óta az amerikai ellenőrzés javult. Az átvilágítási mechanizmusokat, például az Egyesült Államokban történő külföldi befektetésekkel foglalkozó ügynökségközi bizottságot 2020-ban megerősítették a gazdaság érzékeny ágazatainak védelme érdekében.
De Kína is javult, részben azáltal, hogy bankokat és fiókokat hozott létre a tengerentúlon (az elmúlt években több mint 100-at), amelyek aztán offshore szervezeteknek adnak kölcsön, tovább homályosítva a pénz eredetét.
"Azokon a helyeken, ahol több zsaru van az utcán, megtalálta a módját, hogy megkerülje a belépési korlátokat" – mondta Brad Parks.
Hová kerültek a kölcsönök?
A kínai állami banki finanszírozás az USA-szerte érintette a projekteket, különösen az északkeleti részen, a Nagy-tavak térségében, a nyugati partvidéken és a Mexikói-öböl mentén, amelyet Trump átnevezett Amerikai-öbölnek. A jelentés szerint sok hitel a kritikus csúcstechnológiai iparágakat célozta meg.
2015-ben például kínai állami tulajdonú bankok 1,2 milliárd dollárt adtak kölcsön egy kínai magánvállalkozásnak. Ezt arra használták, hogy 80%-os részesedést vásároljanak az Ironshore-ban, egy amerikai biztosítóban, amelynek ügyfelei között voltak a Központi Hírszerző Ügynökség és a Szövetségi Nyomozó Iroda tisztviselői, valamint olyan beépített ügynökök, akiknek segítségre lehet szükségük a jogi számlák kifizetésében, ha bajba kerülnének a munkájuk során.
Az amerikai szabályozó hatóságok nem tudtak a kínai kormány részvételéről, mivel a finanszírozás egy Kajmán-szigeteki vállalkozáson keresztül történt, amelynek nem voltak nyilvánvaló kapcsolatai Kínával – áll a jelentésben. Az amerikai tisztviselők később rájöttek, hogy a kínai kormány hozzáférhetett az információkhoz, és felszólították a kínai vevőt, hogy váljon meg az információtól.
Ugyanebben az évben a kínai kormány közzétette a "Made in China 2025" című dokumentumot, amely 10 olyan csúcstechnológiai területet (például a félvezetőket, a biotechnológiát és a robotikát) sorolt fel, ahol egy évtizeden belül 70%-os önellátást kíván elérni. A következő évben, 2016-ban a Kínai Export-Import Bank, egy politikai bank 150 millió dolláros kölcsönt nyújtott egy kínai vállalatnak, amely egy michigani robotikai berendezéseket gyártó cég megvásárlásához nyújtott segítséget.
Miután Kína elfogadta a gyártási mestertervet, az AidData szerint az olyan érzékeny ágazatokat, mint a robotika, a védelem, a kvantumszámítástechnika és a biotechnológia megcélzó projektek aránya 46%-ról 88%-ra emelkedett a határokon átnyúló akvizíciós hitelek kínai portfóliójában.
2017-ben egy kajmán-szigeteki céget használó delaware-i magántőke-befektetési társaság megpróbált megvásárolni egy amerikai chipgyártót; az üzletet megakadályozták, amikor a nyomozók felfedezték, hogy mindkét vállalat egy kínai állami vállalat tulajdonában van. Ugyanez a delaware-i cég sikeresen megvásárolt egy brit félvezetőgyártót, amelytől el kellett válni, amikor a brit hatóságok rájöttek.
2022-ben pedig az Egyesült Királyság arra kényszerített egy kínai vállalatot, hogy elidegenítsen egy másik érzékeny brit céget az iparágban, amely az Apple telefonjaiban használt, de potenciálisan katonai rendszerekhez adaptálható chipeket tervezett. A kínai cég egy hollandiai cégen keresztül vásárolta meg, amely az ő tulajdonukban volt. Ezt a holland céget most azzal vádolják, hogy az amerikai-kínai kereskedelmi háborúban az autógyártók számára létfontosságú félvezetőket tartott vissza.
A pénz nyomában
A kínai rejtett hitelezés nyomon követése érdekében az AidData több mint 200 országban, több nyelven írt szabályozási akták, magánszerződések és tőzsdei közzétételek között kutatott.
A kínai állami hitelek és befektetések nyomon követésére irányuló erőfeszítések több mint egy évtizeddel ezelőtt kezdődtek, amikor Peking elindította az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezést a fejlődő országok infrastruktúrájának kiépítésére.
A projekt három évvel ezelőtt jelentősen kibővült, amikor az AidData csapata, amely végül 140 kutatóra nőtt, rájött, hogy a kölcsönök nagy része olyan fejlett gazdaságokban landol, mint az Egyesült Államok, Ausztrália, Hollandia és Portugália, ahol a felvásárlások lehetővé teszik a hozzáférést olyan technológiához, amelyet Peking alapvető fontosságúnak tart globális felemelkedéséhez.
"Világszerte aggodalomra ad okot, hogy ez egy olyan összehangolt erőfeszítés része, amelynek célja a gazdasági akadályok feletti ellenőrzés megszerzése és ennek kihasználása" – mondta Brad Setser, az amerikai kereskedelmi képviselő tanácsadója a Biden-kormányzatban. "Fontos, hogy megértsük, mit csinálnak, és nem könnyítik meg a dolgunkat".