NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A Dunában találták a legtöbb antibiotikumot Európában

Egy pár ül a Duna partján Bécsben 2017 nyarán
Egy pár ül a Duna partján Bécsben 2017 nyarán Szerzői jogok MTI/EPA/Christian Bruna
Szerzői jogok MTI/EPA/Christian Bruna
Írta: Pálfi Rita és MTI
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A mérési helyszínek 8 százalékénál magasabb volt a biztonságos aránynál.

HIRDETÉS

A folyók világszerte szennyezettek antibiotikumokkal, a szennyezés egyes esetekben akár 300-szorosan is meghaladhatja a egészségügyi határértéket. Európában a Duna a legszennyezettebb - derül ki egy hétfőn Helsinkiben egy konferencián ismertetett új kutatásból.

A környezeti toxikológusok tanácskozásán elhangzott, hogy a kutatásban 72 ország 711 helyszínén vettek mintákat, és 111 helyen az antibiotikumok koncentrációja magasabb volt a biztonságos határértéknél, és volt ahol 300-szorosa volt. A helyszínek kétharmadánál mutattak ki antibiotikumot a vízből.

A legrosszabb a helyzet Afrikában volt, ahol a helyszínek 35 százalékában túl magas koncentráció - derül ki a The Guardian cikkéből.

"Ezek az eredmények nagyon aggasztóak, és azt demonstrálják, hogy a folyók világszerte szennyezettek antibiotikumokkal" - jelentette ki Alistair Boxall, a Yorki Egyetem Környezetvédelmi Fenntarthatósági Intézetének tudósa.

Miért fontos ez?

A folyók antibiotikumos szennyezettsége nemcsak a természetre veszélyes, hanem valószínűleg az antimikrobiális rezisztencia problémájához is hozzájárul.

Az antibiotikum szennyezés az egyik kulcsfontosságú módja annak, hogy a baktériumot képesek legyenek ellenállást kifejteni az életmentő gyógyszerek ellen, és hatástalanná tegyék azokat az emberi használatra.

A határértéket egy antimikrobiális rezisztencia (AMR) ellen küzdő, több mint száz biotechnológiai és gyógyszeripari vállalatból álló csoport állított fel.

Mit mértek a Dunában?

A mintákban, amit Bécsben vettek a Dunából, hét különböző antibiotikumot találtak, többek közt klaritromicint, amit a légzőszervi fertőzések, például a tüdőgyulladás és bronchitisz kezelésére használnak.

A kutatás szerint a Duna, Európa második legnagyobb folyója, a kontinens legszennyezettebb vize. Az Európában vett minták nyolc százaléka volt egészségügyi határérték felett szennyezett antibiotikummal.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábban arra figyelmeztetett, hogy a világban kifogyóban vannak a hatékony antibiotikumok, és felszólította a kormányokat, gyógyszergyártókat, hogy sürgősen fejlesszék ki a gyógyszerek új generációját.

Az 1920-as években felfedezett antibiotikumok tízmilliók életét mentették meg, akik tüdőgyulladásban, tuberkulózisban, agyhártyagyulladásban és más, addig halálos baktériumfertőzésben szenvedtek.

Az antimikrobiális rezisztencia kialakulásáért főleg az antibiotikumok túlzott használata és helytelen alkalmazása a felelős. A helsinki konferencián azonban elhangzott, hogy feltehetően a környezetben jelen lévő antibiotikumok is a rezisztencia kialakulásának kulcsszereplői lehetnek.

Boxall és kutatócsoportja 14 általánosan használt antibiotikumot vizsgált hat kontinensen. A határértéket leggyakrabban Ázsiában és Afrikában haladták meg a begyűjtött minták, de az európai és amerikai értékek is azt jelzik, hogy a probléma globálissá vált.

Ezekben az országokban a legrosszabb a helyzet

A folyók legmagasabb antibiotikum-szennyezettségét Bangladesben, Kenyában, Ghánában, Pakisztánban és Nigériában tapasztalták a kutatók. Európán belül pedig Ausztriában találták a legnagyobb antibiotikum-koncentrációt.

A kutatáshoz a Dunából, a Mekongból, a Szajnából, a Temzéből, a Tigrisből és még sok tucatnyi folyóból vettek mintákat.

John Wilkinson, a York-i Egyetem tudósa, a tanulmány társszerzője elmondta, hogy korábban Európában, Észak-Amerikában és Kínában vizsgálták a környezet antibiotikum-szennyezettségét, az új kutatásban viszont olyan országokból is gyűjtöttek mintákat, amelyekből korábban nem.

Egy tavalyi kutatás előrevetítette, hogy a jelenlegi tendenciák alapján a vízfolyásokba szivárgó gyógyhatású anyag mennyisége kétharmaddal nőhet a század közepére. A folyókban számos helyen találtak kábítószereket, fájdalomcsillapítókat, antibiotikumokat, hormonokat, pszichiátriai gyógyszereket, antihisztaminokat olyan mennyiségben, amely veszélyes a vadon élő állatokra. Az endokrinrendszert károsító szerek például nemi változásokat idézhetnek elő halakban és kétéltűekben.

A környezeti toxikológusok helsinki tanácskozása kedden fejeződik be.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Akár egy hónapig is tarthat még az európai antibiotikum-hiány

WTO: vita az óceánok műanyagszennyezéséről

Feltorlódik a szemét egy kelet-boszniai folyón a téli áradás idején