Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Az európaiak azt hiszik, hogy még életükben szétesik az EU

Az európaiak azt hiszik, hogy még életükben szétesik az EU
Szerzői jogok
REUTERS/Yves Herman
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

A politika manapság sokkal inkább érzelmeket gerjeszt, mintsem, hogy gondolatoknak adna teret. A Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) felmérésében megpróbált a végére járni annak, mit is éreznek valójában az európaiak a választások előtt néhány héttel. Az eredmény legalább annyira lelkesítő, mint lehangoló.

A kutatást 14 országban végezték, ezek a következők: Ausztria, Csehország, Dánia, Franciaország, Görögország, Hollandia, Magyarország, Németország, Lengyelország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svédország és Szlovákia.

Alapvetően sokan támogatják az Európai Uniót, de ez nem jelenti azt, hogy optimisták volnának az európai összefogás jövőjét illetően. Spanyolországon kívül a több 13 kutatott tagállamban többségben vannak azok, akik szerint megeshet, hogy az Európai Unió szétesik a következő 10-20 évben. Magyarországon a válaszadók 53 százaléka vélekedik így. Spanyolországban sem elhanyagolható azok aránya, akik szerint ez lehetséges: 40 százalék. Dániában 42 és Svédországban 44 százalék volt a pesszimista válaszadók aránya, magasabb, mint azoké, akik szerint nem történhet ez meg.

Ami még elkeserítőbb, hogy minden egyes tagállam lakosságának többsége - különös tekintettel a fiatalokra - elképzelhetőnek tartja akár azt is, hogy háború tör ki a közösségen belül. Magyarországon a 18-24 év közöttiek 49 százaléka vélekedett így, A 25-34 évesek 44 százaléka és a 35-44 évesek 43 százaléka. Az idősebbek kisebb arányban látják ezt reális lehetőségnek, így átlagosan a magyar válaszadók 33 százalékának a véleménye ez.

Ha a kutatott 14 országot nézzük, éles határvonal húzódik azok között, akik optimisták, úgy érzik, helyükön vannak, és mindennapjaik biztonságban telnek, illetve akik nyomás alatt, félelemben élnek. Ez nagyban összefügg azzal a vitával, amely az európaiak körében aránylag hosszú ideje nem jut nyugvópontra a demokráciával, a gazdasággal, a geopolitikai megfontolásokkal és a klímaváltozással kapcsolatban. A kutatás összefoglalásában kiemelték, hogy két azonos tapasztalatú tagállamban is nagyon másként élhetik meg az emberek a mindennapjaikat. Míg Lengyelországban az emberek nagyobb valószínűséggel aggódnak, mint Magyarországo, addig a magyarok stresszesebbek, mint a lengyelek.

A tagállamokban lezajlott választások azt mutatják, hogy két táborra szakadt a felnőtt lakosság: vannak, akik bizakodnak, és keresik az együttműködést másokkal, míg a többiek pesszimisták, és a versengés rabjai.

Vegyék figyelembe az érzelmeket!

Mindezek alapján a kutatást végző szakemberek azt tanácsolják az Európai Unió fennmaradásáért kampányoló politikusoknak, hogy ne a választók győzködésével töltsék az idejüket, hanem vázoljanak határozott és befogadó, vagyis minél szélesebb körben megnyerő víziót a jövőről. Ennek a jövőképnek olyannak kell lennie, mondják, amely az európaiak lelkületének és lelkiállapotának mélyebb megértésére épül, és célja elsősorban a kapcsolatteremtés, nem pedig a meggyőzés. Vagyis elsősorban az emocionális, nem pedig a racionális megértést veszi célba. A kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy az érzelmek figyelembevételével folytatott kommunikáció nem azonos az indulatok gerjesztésével.

A kutatás második részét különböző méretű mintákon végezte a YouGov 2019 márciusában. A legtöbb országban ezres volt a minta, de 2000 svédet kérdeztek meg. Dániában 1400 embert, Görögországban és Szlovákiában 500-at.