Nő a feszültség Irán és az Egyesült Államok között

Irán visszavesz a 2015-ös nukleáris megállapodásban tett vállalásaiból. Ezt az ország elnöke, Hasszán Róháni jelentette be szerdán. Az államfő szerint ha az atomalku többi résztvevője nem védi meg Irán olaj- és bankszektorát az Egyesült Államok szankcióitól, akkor hatvan napon belül újrakezdik az urándúsítást. Róháni arra figyelmeztette a nemzetközi közösséget, hogy a helyzet súlyos eszkalációval fenyeget:

„Ha a lépéseinket ürügyként használják fel arra, hogy újra elővegyék Irán dossziéját az ENSZ Biztonsági Tanácsában, nagyon kemény válaszra számíthatnak. A szerződést aláíró öt államnak levélben fejtettem ki, hogy pontosan mit jelent ez a kemény válasz.”

Az iráni nukleáris programot keretek közé szorító atomalkuból az Egyesült Államok már kilépett, Irán viszont egyelőre nem mondta fel a szerződést.

„A nukleáris megállapodás továbbra is hatályos – folytatta Róháni. „A szerződés huszonhatodik és harminchatodik cikkelye szerint ha a másik fél megszegi azt, akkor mi is visszavehetünk a vállalásainkból. Ma azt jelentettük be, hogy kevesebb paragrafust teljesítünk, nem azt, hogy kilépünk az atomalkuból.”

Európa még nehezebb helyzetbe került

Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter szerint az Egyesült Államok lehetetlenné tette országának a szerződés betartását. Ezzel arra utalhatott, hogy az USA a múlt héten megpróbálta korlátozni az iráni nehézvíz és dúsított urán exportját. Ezek az eladások is hozzájárultak ahhoz, hogy Irán nukleáris készlete ne legyen nagyobb a szerződésben megengedettnél.

Zaríf szerdán Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel tárgyalt. Lavrov az Egyesült Államokat hibáztatja a kialakult helyzetért, és azokat az európai államokat szólította meg, amelyek eddig is a megállapodás életben tartásán dolgoztak:

„A szerződés európai aláíróit arra szólítjuk fel, hogy vonják le a következtetéseket a helyzetből, és maximálisan teljesítsék a vállalásaikat” - nyilatkozta Lavrov a találkozó után. „Ahogy már többször, most is azt kérjük tőlük, hogy pontosan tartsák be a szerződés pontjait, melyeket a Biztonsági Tanács is elfogadott.”

Nő a feszültség

Az Egyesült Államok nemcsak az iráni nukleáris termékek exportját próbálja meggátolni, hanem szankciókat helyezett kilátásba azon államokkal szemben is, amelyek nyersolajat vásárolnak Irántól. Ez a lépés újabb nehézséget okozhat Róháninak, aki az iráni politika keményvonalasaival szemben végig a nukleáris megállapodás mellett foglalt állást. Ha az atomalku nem tudja biztosítani a nyugati szankciók megszűnését és a gazdasági integrációt, ezen keresztül pedig az életszínvonal-emelkedést a nyolcvanmilliós államnak, az könnyen a keményvonalasok politikai térnyeréséhez vezethet Teheránban.

A lépés azonban kedvezhet az Egyesült Államok közel-keleti szövetségeseinek, amelyek támogatják az Iránnal szembeni szigorú fellépést. Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek az iráni olajexport korlátozásával nagyobb befolyással lehetnek a kőolaj világpiaci árára.

Washington azt is bejelentette, hogy terrorszervezetnek nyilvánítja az Iráni Forradalmi Gárdát, és az iráni fenyegetések miatt egy repülőgép-hordozót vezényel a Perzsa-öbölbe. Teherán szerint a USS Abraham Lincoln érkezése nem tekinthető eszkalációnak, hiszen csak egy másik anyahajót fog helyettesíteni a térségben, és pszichológiai hadviselésnek nevezte a bejelentést.