Babak Shahbazi-t 2024 januárjában tartóztatták le, és a jogvédő szervezetek tudomása szerint kínzásokkal csikartak ki tőle “beismerő vallomásokat”. Iránban akár ezer kivégzés is történhet az év végéig.
HIRDETÉS
A szerdára meghirdetett ítéletvégrehajtás körülbelül az 500-ik alkalom lesz idén.
Az Iran Human Rights nevű, Oslóban működő civil szervezet jelentése szerint 2025-ben eddig 478 főt végeztek ki, és az első négy hónapban a kivégzések száma 75%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A legsúlyosabb büntetések tömeges alkalmazása még a júniusi izraeli légi offenzíva előtt történt, vagyis nem köthető a katonai eseményekhez
Ha a halálos tendencia folytatódik, az év végére több mint 1,000 személy is kivégzés áldozatává válhat - köztük etnikai kisebbségiek, politikai ellenzékiek, valamint a kábítószer-bűncselekményekkel vádoltak.
Az áprilisban kivégzett legalább 110 személy között több nő is volt, négy afgán nemzetiségű, 35 baluch (nomád pásztornép), hat kurd, egy ahwazi arab és egy türkmén.
Jelenleg több ismert politikai fogoly is halálveszélyben van, köztük Pedram Madani (akit 2019-ben vádoltak meg kémkedéssel Izrael javára), vagy Mehdi Hassani és Behrouz Ehsani Eslamlou, akikre olyan vádpontok nehezednek, mint „földi korrupció”, „fegyveres felkelés”, vagy „Isten ellensége”.
A folyó eljárásokban rendszeres a jogok megsértése, a zárt bírósági tárgyalás, a védelemtől való megfosztás, vallomások kierőltetése kínzással, és általában a rossz bánásmód.
Ehsani és Hassani a MEK-hez köthető vádlottak. A Mujahedeen-e-Khalq nevű ellenzéki szervezet iszlamista–marxista gyökerekkel indult az 1960-as években, és mára Nyugaton élő emigránsok mozgalmává vált, melyet Teherán az egyik legfőbb „terrorista” ellenzékének tekint, azért is, mert nyugati partnereitől politikai és anyagi támogatást kap.
A MEK halálbüntetéssel sújtott tagjait az állammal szembeni háború viselésével vádolták meg, és július végén végezték ki.
A ma kivégzésre váró Babak Shahbazi bűne az volt, hogy egy X-bejegyzésben bírálta Irán politikáját, amiét fegyverekkel segíti az orosz agressziót Ukrajna ellen. Ezt kémkedésnek tekintette a bíróság. (A cikk olvasásakor a végrehajtás valószínűleg már megtörtént.)
A halálbüntetésre váró foglyok listáján jelenleg további 56 olyan személyről írnak, akiket politikai vagy biztonsági vádakkal ítéltek el.
A “espionage” vagy “spying” (kémkedés, hírszerzés) vádak Iránban gyakran használatosak politikai ellenfelek, aktivisták, vagy olyan személyek ellen, akik bírálják a rezsimet vagy a rendszert zavaró túl nagy nyilvánosságot érnek el. Az elítéltek között gyermekek és tinédzserek is vannak.
A HRANA jogvédő portál megállapításai azt mutatják, hogy a teheráni bíróságok szabták ki a legtöbb halálos ítéletet politikai és biztonsággal kapcsolatos ügyekben. Ezek közül különösen kiemelkedő szerepet játszott a Teheráni Forradalmi Bíróság 15. kirendeltsége.
Északnyugat-Iránban az Urmia Forradalmi Bírósága mondta ki a legtöbb halálos ítéletet politikai bűncselekmények miatt. A vádlottak ellen felhozott elsődleges pontok közé tartozik a baghi (fegyveres lázadás) és a moharebeh (Isten elleni ellenségeskedés).
Több esetben is előfordult, hogy a Legfelsőbb Bíróság által kezdetben hatályon kívül helyezett halálbüntetéseket a párhuzamos igazságszolgáltatási ágak visszaállították. Mohammad-Javad Vafa' vádlott esetében háromszor is elhangzott halálos ítélet, noha korábban más bíróságok börtönre ítélték.
A védőügyvédek rendre jelzik aggodalmukat a tisztességes eljárás hiánya miatt. Példa erre, hogy miután a Legfelsőbb Bíróság elutasította Mehdi Hasani negyedik újratárgyalás iránti kérelmét, az ügyvédje elárulta, hogy a testület anélkül vétózta meg a beadványt, hogy az alsóbb fokú bíróság határozatát és a benyújtott jogi érveket megvizsgálta volna.
A várható ezer kivégzéssel Irán megközelíti a kínai halálos ítéletek számát, messze meghaladva a 3. helyezett Szaúd-Arábiát (170), de Észak-Koreát és Szíriát is.