Eredetileg március 29-én kellett volna kilépnie az Európai Unióból az Egyesült Királyságnak, de az erről rendelkező brit tervezetet eddig rendre elutasították a képviselők.
Ismét szavaz pénteken a brit parlament Theresa May miniszterelnök brexit-javaslatáról, immár harmadszor. Eredetileg ezen a napon, vagyis március 29-én kellett volna kilépnie az Európai Unióból az Egyesült Királyságnak, de az erről rendelkező brit-uniós alkutervezetet eddig rendre elutasították a képviselők.
A mostani szavazásnak az ad külön jelentőséget, hogy a javaslat támogatása biztosíthatná a kilépés automatikus elhalasztását május 22-éig, elutasítás esetén viszont az EU mind a 27 tagállamának jóvá kell hagynia a brexit folyamatának meghosszabbítását.
A korábbi két kudarc után is valószínűsíthető az elutasítás, mert az ellenzéki munkáspárt már bejelentette, hogy nemmel szavaz, és várhatóan ugyanígy tesz a kormányt egyébként támogató észak-ír unionista párt is.
Mi várható?
Ha a képviselők IGENNEL szavaznak: az Egyesült Királyságnak május 22-ig van ideje elhagyni az Európai Uniót.
Ha a képviselők NEMMEL szavaznak: a brexit április 12-én, rendezetlen körülmények között történik meg. Hogy elkerülje az egyezség nélküli kilépést, elemzők azt várják Londontól, hogy ennek a dátumnak a meghosszabbítását kéri majd - ennek folyományaként viszont az Egyesült Királyságnak is részt kellene vennie a májusi EP-választásokon.
A kemény Brexitnek jelentős hatása lenne a kelet-európai exportra
Kiterjedt közvetlen és közvetett hatásai lennének az európai felzárkózó térség exportjára a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnésének - áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) pénteken Londonban ismertetett tanulmányában.
A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni pénzintézet közölte: számításai szerint a működési területéhez tartozó gazdaságok exporttermeléséből realizált hozzáadottérték-tartalom 6,8 százalékára lenne hatással, ha az esetleges "kemény Brexit" fennakadásokat okozna a brit gazdasághoz fűződő közvetlen és közvetett kereskedelmi kapcsolatokban.
Az EBRD szerint egy ilyen forgatókönyv megvalósulása közvetlenül 32,9 milliárd dollárnyi, közvetve - azoknak az országoknak a kereskedelmi láncolatait is beleértve, amelyek az EBRD-gazdaságoktól importált részegységeket a brit piacra exportálandó termékekbe építik be - további 6,5 milliárd dollárnyi exportértéket érintene a bank tevékenységi térségében, az exporttermelésből a hazai gazdaságokban realizált hozzáadottérték-tartalom bázisán számolva.
Ez a számítási módszer kiszűri az exportértékből az exporttermék előállításához használt importhányad értékét.
Az EBRD tanulmánya szerint a bank tevékenységi területéhez tartozó EU-gazdaságok teljesítményét a teljes működési térségnél nagyobb mértékben érintenék a kemény Brexit okozta kereskedelmi fennakadások.
A bank által használt - az exporttermelésből realizált hozzáadottérték-tartalomra épülő - számítási módszer alapján a magyar gazdaság bruttó kibocsátási értékének 1,3 százaléka, a lengyel gazdasági teljesítmény 1,2 százaléka, a litván gazdasági termelés összértékének 1,3 százaléka lenne kitéve e negatív hatásoknak.
Más elemzőműhelyek eltérő számítási módszerekkel készült tanulmányai is azt mutatják, hogy korlátozott mértékben ugyan, de mind a rendezett, mind a rendezetlen Brexit érintené a magyar gazdaság hosszú távú növekedési kilátásait, a várhatóan jelentős brit növekedési veszteségek áthúzódó hatásaként.