Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.

rendkívüli hír

rendkívüli hír

A brexit-sztori: ami 2016 nyara óta történt

A brexit-sztori: ami 2016 nyara óta történt
Betűméret Aa Aa

2016. június 23-a volt a nap, amely megrengette az Európai Uniót. Az Egyesült Királyság lakóinak többsége arra szavazott, hogy a szigetország kiváljon a közösségből, pontot téve négy évtized se veled-se nélküled kapcsolatra.

Három hétre rá Theresa May került a kormányfői székbe, a kilépés mellett szavazók győzelme után önként távozó David Cameront váltva a poszton.

May 2017 tavaszán indította el hivatalosan a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot azzal, hogy aláírta a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását bejelentő levelet.

"Az 50-es cikkely működésbe lépett, és a brit emberek kívánságával összhangban az Egyesült Királyság elhagyja az EU-t" - fogalmazott akkor May.

Június végén kezdődött el a maratoni tárgyalássorozat. Elkezdődött a kilépés mikéntjének pontosítása, a jövőbeni viszonyrendszer tisztázása. Már ekkor kezdett körvonalazódni, milyen kemény és mennyire váratlan fordulatokat tartogató huzavona indult el.

A huzavona egyik sarkalatos pontja az ír-északír tartalékmegoldás kérdése volt, melynek lényege, hogy ha a britek kilépnek a vámunióból, akkor vámhatárt kellene felhúzni Írország és Észak-Írország között az Ír-szigeten, márpedig a béke zálogaként ott tilos határellenőrző infrastruktúrát létesíteni. Ezért került a megállapodásba az ún. tartalékmegoldás, ami lényegében addig a vámunióban tartaná az Egyesült Királyságot, amíg nem találnak megnyugtató megoldást a dilemmára.

Idén januárban szavazta le először a brit törvényhozás a May-féle javaslatot, történelmi vereséget mérve a kormányra, ezt még további két, ugyancsak kudarcos voksolás követte.

Március 29-én harmadszori nekifutásra sem ment át a May által Brüsszellel kitárgyalt megállapodás az alsóházon, így április 12-e lesz a brit kilépés napja, ami könnyen lehet, hogy megállapodás nélküli kiszakadás formájában következik be.

Tusk rendkívüli Brexit-csúcsot hívott össze április 10-re

Rendkívüli csúcstalálkozót tartanak az európai uniós tagországok állam- és kormányfői április 10-én Brüsszelben, miután a londoni alsóház harmadszorra is elutasította a brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodást - közölte Donald Tusk tanácsi elnök Twitter-üzenetében pénteken.

Az Európai Tanács egyik, neve elhallgatását kérő tisztségviselője elmondta, hogy Theresa May brit miniszterelnök várhatóan alternatív tervet készít elő a rendezett, megállapodással végződő Brexit érdekében. Mint közölte, May előreláthatólag meghívást kap a rendkívüli csúcstalálkozóra, hogy az "ülés elején" bemutassa azt az unióban maradó 27 tagország vezetőjének.

"Arra számítunk, hogy az Egyesült Királyság időben bemutatja a kijelölni kívánt utat annak érdekében, hogy az Európai Tanács megvizsgálhassa és megfontolhassa azt" - közölte a tanácsi tisztségviselő.

Az Európai Bizottság pénteki közleményében sajnálatát fejezte ki a brit parlamenti szavazás negatív eredménye miatt. Kijelentették, az elutasítást követően a legvalószínűbb a megállapodás nélküli, úgynevezett kemény Brexit forgatókönyvének megvalósulása. Arra emlékeztettek, hogy az Európai Unió április 12-ig adott haladékot Londonnak arra, hogy tájékoztatást adjon a kívánt lépésekről.

"Most Nagy-Britannián a sor, hogy a megjelölt dátumot megelőzően jelezze a kijelölni kívánt utat annak érdekében, hogy azt az Európai Uniós is megvizsgálhassa" - fogalmaztak.

Az Európai Unió teljes mértékben felkészült egy április 12. éjfélt követő megállapodás nélküli Brexitre. Az EU egységes marad. A kilépési megállapodásban foglaltak okozta előnyök, ideértve az átmeneti időszakot is, semmilyen körülmények között sem lehetnek egy megállapodás nélküli forgatókönyv részei. Egyéb részlet-megállapodások nem lehetségesek - húzták alá.