A Kelet-Mediterrán térségben felfedezett szénhidrogén-lelőhelyek sok mindent megváltoztathatnak.
A Kelet-Mediterrán térségben felfedezett szénhidrogén-lelőhelyek újrarajzolják a világ energiatérképét. Aligha véletlen, hogy a Jeruzsálemben szerdán kezdődő háromoldalú izraeli-görög-ciprusi csúcson ott lesz Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is, mert az Egyesült Államok egyre jelentősebb szerepet vállalna a térségben.
HIRDETÉSAz Izraeltől Olaszországon át egészen Görögország nyugati részéig húzódó régió a globális energetikai világcégeket is egyre jobban érdekli.
„A csúcson az izraeli lelőhelyek témája áll a középpontban, a jövőben nem kizárt ciprusi lelőhelyek felfedezése sem. A legnagyobb tartalékkal rendelkező Egyiptom viszont nem vesz részt" - mondta a nemzetközi kapcsolatok kutatója, Konsztantinosz Filisz.
Elemzők szerint a lelőhelyek egyfelől a stabilitás és a növekedés eszközei, ugyanakkor kemény versenyt is jelenthetnek.
„Az érintett országok és nagyvállalatok érdekei egyszerre azonosak és eltérők, és ez igaz Oroszországra, az Egyesült Államokra és az Európai Unióra is" - tette hozzá a kutató.
A Cipruson felfedezett hatalmas földgáz-lelőhely mellett Görögország is egyre aktívabb ezen a téren. A legígéretesebb területek Kréta déli részén találhatók. Ez egyelőre feltáratlan régió, 2-3 év kutatómunkára is szükség lehet, mire kiderül, pontosan mit is rejt a föld.
„A görögországi szeizmikus vonalak tanulmányozása során feltárt földszerkezet és a Cipruson és Egyiptomban látható geológiai struktúrák nagyon hasonlók" - mondta a feltárást végző cég, a Hellenic Hydrocarbon Resources Management alelnöke, Szpirosz Bellasz.
Értesülések szerint a világ egyik legnagyobb energetikai cége, az ExxonMobil is részt venne az új izraeli koncesszióban, ami tovább növelné a térség gazdasági biztonságát.
Az euronews tudósítója szerint az Európai Unió célja az orosz energetikai függőség csökkentése. A technikai nehézségek mellett a terv megvalósíthatósága a gazdasági átláthatóságon is múlik.