rendkívüli hír

rendkívüli hír

A brexit elhalasztását kéri a londoni alsóház az EU-tól

A brexit elhalasztását kéri a londoni alsóház az EU-tól
Betűméret Aa Aa

Nagy többséggel, 412-202 arányban megszavazták a brit képviselők, hogy a kilépés elhalasztását kérje kormányuk az EU-tól. A May-kormány rögtön ezután bejelentette, hogy harmadszorra is benyújta jövő héten a kétszer már leszavazott alkutervezetet, melyet az unió már jóváhagyott.

A parlament döntése értelmében március 29-én nem hagyja el az Egyesült Királyság az uniót, a haladék pedig akár három hónap is lehet, vagyis június 30-a - de csak akkor, ha az alsóház elfogadja May megállapodás-tervezetét. Ha ismét elutasítják az általa kínált egyezséget, akkor hosszabb ideig tartó haladékot kér - ezt azonban az EU 27-eknek kell eldönteniük, hoyg megadják.e

Nem akarnak második népszavazást

Jeremy Corbyn Munkpásrti vezető rögtön ezután arról beszélt, hogy most már a választókra kéne bízni a kérdés eldöntését, mi legyen a brexittel, ezért ők minden erejükkel azon lesznek, hogy újabb népszavazást írjanak ki.

Pedig a parlament ma este óriási többséggel, 85-334 arányban szavazták le viszont a volt konzervatív képviselő, Sarah Wollaston jegyezte indítványt, ami azért kért volna halasztást az uniótól, hogy egy második brexit-népszavazást rendezzen a bennmaradás opciójával. Igaz, Corbyn megtiltotta saját képviselőinek, hogy megszavazzák az indítványt, mert - mint modnta - "ez nem a megfelelő időpont hozzá.

302-318 arányban elutasították Corbyn indítványát: az 50-es cikkely biztosította lehetőséggel élve ő azért kért volna halasztást, hogy elkerüljenek egy megegyezés nélküli kilépést, és elég időt kapjanak arra, hogy "egy más szemszögből való megközelítés többséget szerezzen"

312-314 aránnyal, csupán két szavazat különbséggel utasította el a parlament azt a munkáspárti indítványt, hogy március 20-ától az alsóház átvegye az irányítást Theresa May-től. Hilary Benn, az indítványt jegyző képviselő célja az volt ezzel, hogy megoldja a patthelyzetet, amibe a brexit kapcsán kerültek, oly módon, hogy a képviselők többségének támogatásával március 20-ától átvegyék az irányítást Theresa May-től. (március 21-én ülnek össze az EU27 tagjai tárgyalni).

Nagyon szoros eredménnyel, 317-314 arányban, de végül elvetette a brit parlament azt az indítványt is, miszerint időkorlátot szabtak volna meg a kilépésnek, vagyis az nem húzódhatott volna tovább, mint június 30-a.

A múlt éjjel megszavazta a képviselőház, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül semmilyen körülmények között nem hagyhatja el az Európai Uniót.

Brüsszel már jelezte, hogy adna haladékot

A pénzügyminiszter, Philip Hammond arról beszélt csütörtökön, hogy - mint azt a kormányfő is mondta -, Brüsszel vállalta, hogy belemegy egy kis hosszabbításba, ha a megállapodás megvan, és csak a végrehajtásához szükséges jogszabályi környezet megteremtéséhez kell idő. De ha nem lesz megállapodás, elég valószínű, hogy az EU ragaszkodni fog egy jelentősebb halasztáshoz.

Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk már jelezte is, hogy kezdeményezni fogja a brexit határidejének komolyabb eltolását, ha London úgy látja, hogy újra át kell gondolnia brexit-stratégiáját, illetve konszenzusra kell jutnia a kilépés körülményeit illetően.

Michel Barnier uniós brexit-ügyi főtárgyaló eközben azt írta: "nyugodt és tiszteletteljes", miután a brit parlament döntést hozott, a halasztásra azonban még a 27 tagállam vezetőinek is rá kell bólintania, amire március végén, Bukarestben kerülhet sor. Michel Barnier-val készített exkluzív interjúnkat itt olvashatja.

Előzmények

Az alsóház tegnap esti, jogilag nem kötelező erejű döntése értelmében az Egyesült Királyság soha, semmilyen körülmények között nem léphet ki rendezetlen módon az Európai Unióból. Theresa May kormányfő pozíciója azonban tovább gyengült. Indítványát, miszerint ha nem tudnak megegyezésre jutni, mégiscsak no-deal brexit lesz, még saját kormányából is többen leszavazták.

„A háznak meg kell értenie, és el kell fogadnia, hogy ha nem támogatja az egyezségünket, és a megállapodás nélküli, március 29-ei kilépést sem, azzal az 50. cikkely határidejének jelentős kitolása mellé áll" - mondta May.

A Munkáspárt elnöke, Jeremy Corbyn eközben további tárgyalásokra készül:

„A következő napokban én, az árnyékkormány brexit-ügyi minisztere és mások tárgyalásokat folytatunk majd a képviselőház tagjaival, hogy olyan kompromisszumos megoldást találjunk, amit támogatni tud a parlament. Megkeressük a konszenzust, ami a kormányfőnek két és fél év alatt nem sikerült" - mondta az ellenzéki vezető.

A szavazás alatt a brit parlament előtt az EU-ban maradás, egy új népszavazás és a kilépés mellett is tüntettek.

Mi jöhet még?

Mivel a képviselők se a rendezetlen brexitet nem engedik, se May alkuját nem fogadták el, egy harmadik szavazást tartanak csütörtökön, melyen arról döntenek, el kell-e tolnia a kormánynak a kilépés időpontját - ami alapesetben március 29-e lenne - és ha igen, mennyivel.

Ha a képviselők úgy döntenek, hogy el kell tolni a kilépés dátumát, a brit kormánynak be kell jelentenie igényét az EU felé, ott pedig a 27 tagállam mindegyikének el kell fogadni a késlekedést. Erre leghamarabb a március 21-ei uniós csúcson lesz lehetőség.

May elképzelhetőnek tart egy rövidke késleltetést, de nem többet, mint a nyár elejéig tartó pár hetet. Ha ennél hosszabb halasztást kérnek, az valószínűleg May lemondásához vezet - egy új konzervatív-párti vezető és egy új kormány felállítása elég indok lenne az EU számára ahhoz, hogy pár hétnél több időt adjon a briteknek a halasztásra.

A brit képviselőknek azonban joga van olyan javaslatokat is szavazásra bocsátani az alsóházban, melyek más, ettől eltérő dátumot jelölnek meg a kilépésre.

Trump már nyilatkozott az ügyről

Donald Trump amerikai elnök ismét nyilatkozott Nagy-Britannia tervezett uniós kiválása kapcsán, ezúttal egy lehetséges második Brexit-referendum ellen foglalt állást.

Ez ugyanis nagyon igazságtalan lenne az európai uniós kiválásra voksoló brit állampolgárokkal szemben - jelentette ki Trump csütörtökön a washingtoni Fehér Házban, ahol Leo Varadkar ír miniszterelnököt fogadta.

A Brexit kapcsán kialakult bizonytalanságot pedig szégyennek nevezte az amerikai elnök. Mint mondta, meglepte, hogy milyen rosszul folytak a tárgyalások Nagy-Britannia és az Európai Unió között. "Elmondhatom, meglepődtem, hogy milyen rosszul zajlott minden a tárgyalások szempontjából" - emelte ki Trump újságíróknak Leo Varadkar társaságában.

Emellett úgy fogalmazott, hogy üdvözölné, ha megállapodással rendeződne az Egyesült Királyság kilépése.

Trump a keményvonalas brit Brexit-pártiakkal szimpatizál. Korábban több alkalommal is bírálta Theresa May brit miniszterelnök Brexit-tárgyalásait, s azt is hangoztatta, néz elébe annak, hogy egy nagyszabású kereskedelmi megállapodásról tárgyaljon a Nagy-Britanniával annak uniós kiválását követően.

Az amerikai elnök csütörtökön arról is beszélt, hogy ötleteket adott Maynek, amelyek sikerre vezették volna ezeket az egyeztetéseket. May azonban nem hallgatott rá,, és ez rendben van- tette hozzá. Az amerikai elnök azonban nem pontosította, milyen ötletekről volt szó.