A bécsi iskolákban a tanulók fele nem beszél németül otthon, sokan második generációs menekültek, szüleik a balkáni háborúk idején érkeztek a volt Jugoszlávia területéről.
Az Új Középiskola a helyieknek csak egy átlagos iskola Bécs belvárosában, ám sok menekült gyerek számára ez az intézmény jelenti a kapcsot szülőföldjük, családjuk és hagyományaik, illetve a boldogabb jövőt ígérő új haza között.
Az európai menekülthullám csúcsán, 2015-ben kilencvenezer menekült érkezett Ausztriába, harmaduk még iskoláskorú gyerek. Ők érkezésük után bekerültek az iskolarendszerbe, ahol először a nyelvet kellett megtanulniuk.
A bécsi iskolákban a tanulók fele nem beszél németül otthon, sokan második generációs menekültek, szüleik a balkáni háborúk idején érkeztek a volt Jugoszlávia területéről, de sok gyereknek vannak török felmenői is. Sokuk szülei még most sem beszélik jól a német nyelvet. A Szíriából vagy Afganisztánból érkezett családok sokszor még ennél is hátrányosabb helyzetben vannak.
— Nagyon sok szülő nem tud írni-olvasni. Éppen ezért ők nagyon nehezen tudják megtanulni a német nyelvet, hiszen nem ismerik a betűket. Őket először a betűkre kell megtanítani – mondta Andrea Walach, az iskola igazgatója.
A szíriai menekült Lilas Almalaki egyetlen szót sem tudott németül, amikor az iskolába került.
— Egy diák kinevetett azért, ahogy németül beszélek. A tanár erre azt mondta, hogy többet ilyet nem csinálhat, és ez nagyon boldoggá és bátorrá tett – mondta a szíriai menekült Lilas.
Lilas angolul viszont jól beszélt, ez segítette a német tanulásban és az osztálytársakkal is tudott kommunikálni. De nem mindenki ilyen szerencsés. Ausztriában a németül nem tudó, vagy kevéssé tudó diákokat külön órákon zárkóztatják fel, amiket a testnevelés és a művészeti órák helyett tartanak nekik.