A magyar kormány válasza az Európai Bizottságnak: marad a "Stop Soros"
A magyar kormány válasza az Európai Bizottságnak: marad a "Stop Soros"
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kormány elkészítette válaszait az Európai Bizottság (EB) felvetéseire a "Stop Soros" törvénycsomag és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt indult kötelezettségszegési eljárásban, és Magyarország nem vonja vissza a jogszabályokat, amelyek az országot és Európát védik - mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján.
Az EB júliusban kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a "Stop Soros" törvénycsomag és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt. A testület szakértői szerint ugyanis komoly aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy ezek összeegyeztethetők-e az uniós joggal. A kormánynak két hónapja volt reagálni a felvetésekre, a választ szerdán küldték el.
Az államtitkár szerint várhatóan nem lesz kielégítő a bizottság számára a magyar válasz, és úgynevezett indokolt véleményt fog küldeni a testület.
Völner Pált kérdezték a Frontex határőrizetet segítendő esetleges tevékenységéről is. A Frontex emberei jelenleg megfigyelőként vannak jelen Magyarországon. Az államtitkár kiemelte: az elmúlt három év gyakorlata alapján az unió illetékesei jóval liberálisabban értelmezik a határvédelem kérdését, hiszen azonosítás nélkül százezreket engedtek be Európába. Ez nagyon rossz előzmény ahhoz, hogy megbízzunk bennük - jegyezte meg.
Olaszország és Görögország igénybe veszi tengeri határain a Frontex segítségét, de Magyarország meg tudja oldani a határvédelmet önállóan, hangsúlyozta Völner Pál.
Völner Pál kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy a Sargentini-jelentés elfogadása után két hónapja van Magyarországnak bírósághoz fordulni, és már tart is az érvek összeállítása.
A Magyar Helsinki Bizottság bíróság elé viszi a civileket fenyegető új szabályokat
A Magyar Helsinki Bizottság panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához a menedékkérők segítőit börtönnel fenyegető új büntetőszabályok miatt. A „bevándorlási különadót” csak Strasbourgban támadhatja a civil jogvédő szervezet, mivel a kormányerő már évekkel ezelőtt elvette az Alkotmánybíróság jogát az adószabályok vizsgálatára.
A Magyar Helsinki Bizottság mostani beadványaiban alkotmányos és emberi jogi érvekkel bizonyítja: az új szabályok a civilek megfélemlítését szolgálják és alkotmányosan nem igazolhatók, sértik az emberi jogokat.
A jogvédő szervezet szerint „a kormányzat egyre dühödtebben, a jogállami normákat áthágva támadja a neki nem tetsző, független civil szervezeteket. A hatalom arra törekszik, hogy munkájukban akadályozza és elhallgattassa őket. Az évek óta tartó folyamat újabb állomását jelentette, amikor a parlament nyáron elfogadta a menedékkérőknek segítséget nyújtó személyek elleni büntetőszabályokat és bevezette az ún. bevándorlási különadót”.
A jogvédő egyesület állítja, hogy nem csupán a Helsinki Bizottság munkatársai vannak veszélyben, hanem minden jó szándékú polgár, aki embernek tekinti a menekülőt és segít neki. A büntetőjogi korlátozás szükségtelen és aránytalan.
Az új rendelkezések homályosan vannak megfogalmazva, így tág tere nyílik az önkényes hatósági alkalmazásnak, figyelmeztet a Magyar Helsinki Bizottság szerdai közleménye.
(forrás: MTI és Magyar Helsinki Bizottság)