A brit kormány több ponton is engedni kényszerült a tárgyalásokon, amióta életbe léptették az 50. cikkelyt.
HIRDETÉS"Tisztelt Tusk elnök úr...Kilépünk az Európai Unióból" - írta Theresa May brit miniszterelnök az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak 2017. március 29-én.
Egy év telt ez azóta, hogy a brit kormányfő aktiválta az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkelyét, az unió és az Egyesült Királyság sikeresen megállapodásra jutott a kilépéshez kapcsolódó feltételekről és egy 21 hónapos átmeneti időszakról, ami a hivatalos kilépési időpont, 2019. március 29-e 23 óra után lép életbe.
2016 őszén May kijelentette: Nagy Britannia "teljesen független, szuverén állam lesz" a kilépés után. A londoni kormány pedig meghúzta maga számára a "vörös vonalakat": azokat a feltételeket, amelyekből, mint mondták, semmiképpen sem engednek.
Időközben az EU arra figyelmeztette Nagy-Britanniát, hogy távozásakor nem "mazsolázhatja ki" az előnyös feltételeket, egyúttal felállította saját tárgyalási irányelveit, a saját érdekeinek megfelelően.
"A dolog oda-vissza működik majd. Kompromisszumokra lesz szükség" - mondta May később, 2017 januárjában. Valamivel több, mint egy évvel később a helyzet az, hogy a legtöbb engedményt London tette.
Európai Bíróság
"Visszaszerezzük az ellenőrzést a törvényeink felett és véget vetünk az Európai Bíróság joghatóságának Nagy-Britanniában" - jelentette ki May ugyanabban a 2017 januári beszédében, a Lancester House-ban.
A brit álláspont időközben megváltozott. Eszerint a brit ügyeket a brit bíróságok előtt tárgyalják majd, de "ha szükséges, a bíróságok tovébbra is figyelemmel lesznek az EB ítéleteire".
Az EU tárgyalási irányelvei szerint a brexit-megállapodásnak tiszteletben kell tartania az EU jogrendjét és az EB ítélkezési gyakorlatát.
A legutóbbi, az átmeneti időszakról szóló megállapodás végül lehetővé teszi, hogy az Európai Bíróság egyes ítéletei alkalmazhatóak legyenek a szigetországban a kilépés után is. Mindenesetre a helyzet csak 2021-ig rendeződött, nem világos, mi lesz az azután következő időszakban.
Bevándorlás
"Visszaszerezzük az ellenőrzést afelett, hogy hányan jönnek Nagy-Britanniába az EU-ból" - jelentette ki May 2017 januárjában a Lancaster House-ban.
"A személyek szabad mozgásáról szóló irányelv nem lesz többé érvényes (Nagy-Britanniában) és az európai uniós polgárok letelepedését Nagy-Britanniában a brit törvények határozzák majd meg" - így fogalmaztak a brit kormány egy hónappal később, tavaly februárjában kiadott Fehér Könyvében
A megállapodásban mégis engedtek ebből, az átmeneti időszakban ugyanis - a 2020 december 31-ig érkezők esetében - továbbra is érvényes marad az alapelv, hogy az EU polgárai Nagy-Britanniában tartózkodhatnak és akár az állandó letelepedés jogát is megszerezhetik.
Az állapolgárok jogai
HIRDETÉSA brit kormány és az EU is kifejezte szándékát, hogy a másik területén élő és ott maradó polgáraik jogai ne csorbuljanak. May azonban ragaszkodott ahhoz, hogy az EU kölcsönösségi alapon vállaljon elkötelezettséget.
A feltéteket tavaly decemberben, az első szakaszról szóló megállapodással állapították meg.
Civil csoportok azonban vitatják a megállapodást, rámutatva, hogy a végleges szövegből már kikerült az a kitétel, hogy a brit állampolgárok szabadon mozoghatnak az EU-ban.
Az Egyesült Királyságban élő EU-s állampolgárok eközben Donald Tusknak írtak levelet, aggódva amiatt, hogy nem mindenkinek a helyzetét rendezték egyértelműen.
HIRDETÉSA pénz...
"Mivel nem leszünk többé az egységes piac tagja, nem kell majd hatalmas összegű hozzájárulást fizetnünk az uniós költségvetésbe" - állította May a Lancaester House-ban mondott beszédében.
Az EU 2017 júniusi tárgyalási álláspontja szerint "az Egyesült Királyságnak eleget kell tennie a brit EU-tagság alatt vállalt pénzügyi kötelezettségeinek".
A tavaly decemberben elért, áttörésként értékelt megállapodásban az Egyesült Királyság beleegyezett, hogy 2019-re és 2020-ra befizeti a tagsági hozzájárulásokat, "mintha az EU tagja maradt volna". Kiveszi a részét azokból a 2020 vége előtt keletkező kötelezettségekből is, amelyek 2020 után lesznek esedékesek.
HIRDETÉSBecslések szerint a kilépés 40-45 millárd fontjába kerül a briteknek.
Az ír határ
A tárgyalások az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi határának ellenőrzéséről különösen nehéznek bizonyultak.
Tavaly ősszel May és az EU vezetői azt ígérték, hogy "nem lesz fizikai határ".
HIRDETÉSA decemberi megállapodás szerint az Egyesült Királyság beleegyezett, hogy Észak-Írország teljes egészében az egységes piac és egyes szektorokban a vámunió része maradhat.
De a tárgyalások még nem értek véget. Februárban May elutasította az EU-s javaslatot az ír sziget egészére vonatkozó szabályozásról, mert az London szerint azt jelentené, hogy új határ keletkezik az Ír-tengeren, ami viszont Nagy-Britannia területi egységét fenyegetné.
London szerint egy "kemény" határ elkerülhető olyan módon, hogy átfogó szabadkereskedelmi egyezményt kötnek az EU-val.
Globális kereskedelmi megállapodások
HIRDETÉS"Azt szeretném, hogy Nagy-Britannia képes legyen saját kereskedelmi egyezményeket kötni" - mondta May a Lancaster House-ban. "De vámmentes kereskedelmet is szeretnék Európával és korlátok nélküli kereskedelmet, ahol csak lehet" - tette hozzá.
Brüsszel szerint az akadálymentes kereskedelem ilyen körülmények között lehetetlen. Az EU tárgyalási irányelvei szernt a vámunióból és az egységes piacról való kiválás ellenőrzéseket tesz szükségessé.
Michel Barnier, az EU főtárgyalója szerint az átmeneti időszakban megmaradnának a közös piac és a vámunió előnyei a britek számára.
Halászat
HIRDETÉSMárcius 11-én Michael Gove környezetvédelmi miniszter, a brexit egyik leghangosabb támogatója újból arra figyelmeztette a kormányt, hogy a kilépés után az EU Közös Halászati Politikájának rendelkezései sem lesznek érvényesek többé.
Az átmeneti időszakra szóló megállapodás szerint viszont az EU nem akarja újratárgyalni a halászati kvótákat 2020 végéig.
Dióhéjban
Hogy elkerülje az átmenet nélküli kiválást (amit szemléletes hasonlattal "a szikla pereme" megoldásnak is neveznek a politikai zsargonban), London beleegyezett az EU számos követelésébe.
HIRDETÉSA brexit támogatói szükségtelen engedményeknek, sőt, kapitulációnak tartják ezt. Mások szerint az átmeneti időszakért fizetett ár megéri, ha azután a szigetország kiléphet az EU-ból.
Brüsszelnek az az érdeke, hogy London rosszabbul jöjjön ki a kilépésből, miközben a brit kormány ennek ellenkezőjét akarja demonstrálni.
Végső soron azonban elmúlt időszak példája azt mutatja, hogy ha a politikai akarat megvan, akkor lehetséges a megállapodás.