Spanyolnátha, békekötés és női egyenjogúság. 1918 is egy izgalmas év volt.
1918-ra kereken száz évvel később is érdemes visszagondolni. Hála a század elején megalakult nőmozgalomnak, a szüfrazsetteknek, február 6-án Nagy-Britanniában elfogadták az új választási törvényt, így 8 és fél millió nő kapott szavazati jogot. Ez volt a legfontosabb lépés a nemi egyenjogúság felé.
Mégis a háború borzalmai határozták meg leginkább 1918-at. Április 1-én megalakult a brit légierő, hogy az I. világháborúban megvédje a szigetországot a német offenzívától. Oroszország a bolsevik hatalomátvétel után kilépett a háborúból, és 1981 nyarán kivégezték az orosz cárt és családját.
Az amerikai hadsereg közbeavatkozásával ebben az évben sikerült visszavonulásra kényszeríteni a központi hatalmak csapatait. November 11-én pedig Németország végleg megadta magát, ezzel véget vetve a 15 millió emberéletet követelő vérengzésnek.
Viszont nem csak a harcok tizedelték a népességet. Száz évvel ezelőtt ütötte fel fejét a világ egyik legpusztítóbb járványa, a spanyol nátha. A vírus a világ népességének harmadát érintette és mintegy 50 millióan haltak meg a kórban.
Ebben az évben hunyt el a szecesszió egyik atyja Gustav Klimt is. Az osztrák festőt élete végéig nem ismerték el hazájában. Állami megrendeléseit törölték, sőt még akkor sem kapta meg tanári kinevezését, amikor nyugaton már ünnepelt művész volt. Képei ma is rekord összegekért kelnek el.