A Netflix "Hevelius" című sorozata Lengyelország legsúlyosabb tengeri tragédiájának történetét meséli el, amikor 1993-ban 56 ember veszítette életét. A sorozat november 5-étől látható.
1993. január 13-án éjjel a "Jan Heweliusz" komp két órás késéssel indult a lengyelországi Świnoujście kikötőjéből a svédországi Ystadba.
Az út előtt nehéz időjárási körülményeket jelentettek, és a legénység tudta, hogy nehéz éjszakának néznek elébe a tengeren. Azt azonban senki sem láthatta előre, hogy a katasztrófa az ország történetének legnagyobb békeidőben bekövetkezett tengeri tragédiájává válik.
Összesen 56 ember halt meg, köztük 36 utas és 20 legénységi tag. Mindössze kilencen maradtak életben.
Ez a máig rejtélyekbe burkolózó esemény lett a témája a lengyel Netflix "Hevelius" című sorozatának, amely a katasztrófa történetét meséli el és rekonstruálja annak lefolyását.
A sorozat a hajótörés történetét két főszereplő szemszögéből mutatja be: a tragédia bűntudattal küzdő túlélője és a gyászoló özvegy, aki a katasztrófában vesztette el férjét.
A történet a kommunista Lengyelország valóságában játszódik, és egy feszült jogrendszer képét rajzolja meg, amelyben végül a hajó kapitánya lesz az egyetlen felelős - pedig az egész eset ennél sokkal összetettebb volt. Mire a komp 1993 januárjában útnak indult, már 30 súlyos baleset szerepelt a nyilvántartásában, köztük egy részleges elsüllyedés alig több mint egy évtizeddel korábban.
"A sorozat nagy részét ennek a katasztrófának szenteljük, de még nagyobb része szól arról, ami utána történt. Elmondja azoknak az embereknek a történetét, akik a parton maradtak, akik elvesztették szeretteiket, és azoknak az embereknek a történetét is, akik túlélték a katasztrófát. Emellett nem csak egy dráma. Nem csak egy katasztrófafilm, hanem egy dráma is, egyszerűen egy társadalmi dráma. Egy bírósági dráma" - mondja Jan Holoubek, a sorozat rendezője az Euronewsnak adott interjújában.
Bár fiktív sorozatról van szó, az alkotók rengeteg munkát szenteltek annak, hogy a lehető legjobban tükrözzék a valóságot.
"Kasper Bajon, aki a forgatókönyvet írta, több tucat aktát nézett át, nagyon sok emberrel beszélt, akiket érintett a katasztrófa. Szóval nagyon sok igazság van benne" - mondja a rendező.
A produkció a nagyszabásúságáról nevezetes, a gyakorlati, speciális és számítógépes effektek széles skáláját használta fel.
"A projekt már most is az egyik legnehezebb és legigényesebb projekt, amelyről eddig tudomásom van a lengyel filmművészet történetében. főként a teljesen digitális felvételek számának nagyságrendje miatt. Különösen a teljes viharban éjszaka közlekedő kompról készült felvételek nagyon nehéz felvételek voltak, és ilyen, több mint 60 teljesen digitális felvételt tartalmazó filmet még nem láttam. Ráadásul a sorozatban összesen körülbelül ezer olyan felvétel volt, amely különböző típusú speciális effektek bevonását igényelte, így ebből a szempontból mindenképpen egyedülálló sorozatról van szó" - mondta a sorozat speciális effektjeit felügyelő Krzysztof Hrycak az Euronewsnak adott interjúban.
A projekt nagyságrendje tükrözi a lengyel film-, televíziós és utómunka-ipar dinamikus fejlődését
"Úgy gondolom, hogy nagyon jó irányba haladunk, mert produkcióról produkcióra olyan filmeket vagy sorozatokat készítünk, amelyekben egyre nagyobb arányban vannak speciális effektek, ami a komplexitás szempontjából számunkra elég fontos, de általában véve, minőségileg is egyre jobbak ezek a produkciók" - mondja Hrycak.
Az olyan projektek, mint a Hevelius, megmutatják, hogy a lengyel filmművészet milyen sok tehetséggel rendelkezik
"Ennek a sorozatnak nem kevesebb, mint 95 százaléka Lengyelországban készült, lengyel kezek által, és úgy tűnik számomra, hogy az iparág európai vagy globális szinten abszolút versenyképes. Nálunk nincsenek komplexusok" - mondta a rendező.
A sorozat november 5-től elérhető a Netflixen.