Oktatás a jövőért

HIRDETÉS

Egyre nehezebb dolguk van a tanároknak világszerte a gyorsan változó világ és az ehhez való alkalmazkodás miatt. Kihívást jelent, hogy nem tudni a mai hiányszakmák 5 év múlva is azok maradnak-e, milyen tudásra lesz szükségük a munkaerő-piacra belépő fiataloknak.

A kihívásokra adható lehetséges válaszokról szólt az Európa Pont rendezte Oktatás a jövőért című talk show. Az előadók új, innovatív módszerekről beszéltek, amellyel újraértelmezhető a tanár-diák közötti információátadás.

Drahota-Szabó Bálint, társalapító, UP academy:

„Véleményem szerint nem egy-egy lépéssel előre kéne gondolkozni az oktatás témakörében, hanem újra kell értelmezni az egészet, mint egy információátadást az érdeklődők számára.”

A legutóbbi PISA-felmérésen a magyar diákok különösen rosszul teljesítettek az úgynevezett együttműködő problémamegoldásban, amiben például az észtek kimagaslóan jó eredményt értek el.

Gunda Tire, észt PISA szakértő az együttműködő problémamegoldás lényegéről beszélt. Ennek során a diákok csoportban dolgoznak együtt. Észtországban ez a tanítási módszer már elterjedt, és a legutóbbi PISA-teszt alátámasztja ennek fontosságát. A diákok egymás igényeit és kívánságait figyelembe véve dolgoznak együtt egy adott probléma megoldásán.

Magyarországon is alkalmaznak hasonló módszert, de inkább alapítványi iskolákban. Állami iskolában kevés tanár vállalja az újszerű és összetett módszereket, mint amilyen például az élménypedagógia, ahol a tanárnak a háttérben kell maradnia.

Balatoni József, pedagógus:

„A gyerekek különféle problémákat kapnak, amit ő nekik kell megoldaniuk. Van tervezési szakasz, kipróbálási szakasz és utána pedig van egy értékelő, megbeszélő szakasz, amikor akár az is kiderülhet, hogy a megoldás, amit ők kitaláltak, nem jó és akkor újra lehet tervezni, újra lehet próbálni. Igazából ez a módszer leginkább a kompetencia fejlesztésre jó.”

A kompetenciafejlesztés pedig kulcsfontosságú ahhoz, hogy a diákok megtanuljanak alkalmazkodni a világ változásához.