A volt amerikai külügyminiszter az Euronews-nak adott interjúban Trumpról, Észak-Koreáról és a tanításról is beszélt.
A volt amerikai külügyminiszterrel a Kijevben tartott Jaltai Európai Stratégia (YES) elnevezésű nemzetközi fórumon találkozott az Euronews stábja. John Kerry-vel Oleksandra Vakulina beszélgetett.
- Itt van velünk az Euronews-on John Kerry, volt amerikai külügyminiszter. Köszöntöm a Global Conversationben. Meglehetősen sok politikai változásnak voltunk tanúi az elmúlt évben. Mi az Egyesült Államok szerepe ebben az új világban? Változik az ország szerepe a globális küzdőtéren?
- Úgy vélem, az Egyesült Államoknak nagyon elkötelezettnek kell lennie. Hiszek a multilateralizmusban, hiszek a kiterjedt diplomáciában, és szerintem az Egyesült Államok számára nagyon fontos, hogy továbbra is vezető szerepet játsszon a kulcsfontosságú kérdésekben, az éghajlatváltozásban, a békefolyamatokban.
Bízom abban, hogy az Egyesült Államok továbbra is megtartja fontos pozícióját. Tudom, hogy most vannak arra utaló jelek, hogy az ország más irányba indul, és ezt aggasztónak találom, de bízom benne, hogy ugyanolyan elkötelezett tud maradni, mint amilyen eddig volt.
- Ha már egy másik irányról beszélünk, és a külpolitikát vesszük, benne az észak-koreai válsággal, milyen irányba tart az ország?
-Melyik ország?
- Az Egyesült Államok.
- Nos, az Egyesült Államok mélyen elkötelezett maradt az észak-koreai nukleáris fegyverkezéssel szembeni harcban, és ez nem is fog változni. És abban egyetértek a Trump által képviselt politikával, hogy további kérésekkel bombázza Kínát, hogy tegyen többet az ügyben, mert Kína valóban képes erre. Az a meglátás, hogy Észak-Korea közel van az összeomláshoz, nevetséges.
Kína viszont valóban többet tehetne, erre kértük is őket, aztán kértük újra, majd a Trump-kormány újabb szakciókkal áll elő, de még ez sem elég. Tudjuk, hogy nem elég, és szerintem Kína is tudja. Ezért fontos még nagyobb nyomásgyakorlással élni.
Kína szolgáltatja az észak-koreai repülők és teherautók üzemanyagának 100 százalékát. Hatása azért is jelentős lehet, mert Kína emellett az észak-koreai banki szolgáltatásoknak is csaknem 100 százalékát biztosítja.
Szóval Kínának egyértelműen megvan a lehetősége a beavatkozásra, és remélem, hogy mivel az ország egyre nagyobb és nagyobb szerepet játszik a világban, amit örömmel látunk, nagyobb felelősséget is vállal abban, hogy ennek az ügynek a dinamikája megváltozzon.
- És mit tehet Oroszország Észak-Korea megfékezésére?
- Oroszországnak fel kell nyitnia Kína szemét, ebben segíthetne. Vagyis nem az a megoldás kulcsa, hogy Kína vagy Oroszország a vétójogát gyakorolja az ENSZ Biztonsági Tanácsában.
- A jelenlegi amerikai vezetés az Obama-kormány több intézkedését is igyekszik visszavonni, mint például a párizsi klímaegyezményben való részvétel, amelyről tudom, hogy különösen fontos volt az Ön számára.
- Nos, ez azért is van így, mert nagy szerepet vállaltam az erről szóló tárgyalásokban, és ott voltam Párizsban is, amikor megkötöttük a megállapodást. Szerintem óriási hiba, hogy Trump elnök úgy döntött, kilép ebből. Ez nem tényeken vagy tudományon alapuló döntés. Trump elnök tévesen közvetítette a világ felé, hogy a párizsi egyezmény nagy terhet jelent az Egyesült Államoknak. Ez ugyanis nem igaz.
Senkitől semmit nem vár el az egyezmény, csupán azt, hogy minden ország álljon elő a saját tervével. Szóval ez egy lehetőség Amerika számára, valamint fontos a világ számára, több millió új munkahelyet teremt a megújuló energia piacán. Örömmel látnám, hogy az Egyesült Államok ebben is vezető szerepet játszik, ahogy tettük ezt az Obama-kormány idején.
- Elképzelhetőnek tartja, hogy a kormány esetleg még felülbírálja a döntését?
- Biztosan nem, legalábbis nem a közeljövőben. De mondok valamit. Azok az amerikai államok, ahol ez igazán fontos kérdés, a nagyok, mint New York, New England, California – ezek az államok folytatni fogják, amit Párizsban vállaltunk. És így az Egyesült Államok, Trump döntése ellenére, teljesíti majd a párizsi egyezményt.
- Most, hogy már nem a kormányban dolgozik, mi foglalkoztatja éjszakánként? Mi miatt aggódik?
- Először is, megtanultam, hogy ne maradjak ébren éjjel, azt kell mondanom. Azt hiszem, ezt mindenképp tisztáznunk kell.
Vannak dolgok, amelyek valóban aggasztanak. Az egyik a klímaváltozás, amiről az imént beszéltünk. Nem válaszolunk kellő gyorsasággal az éghajlatváltozás kihívásaira. A másik a radikális vallási szélsőségesség, továbbá az is foglalkoztat, hogy 2 milliárd 15 év alatti fiatalhoz eljusson a tanulás lehetősége. Azt gondolom, végezhetnénk jobb munkát a világ legszegényebb országaiban a fejlődés, az egészségügy, a teljesítőképesség és az oktatási lehetőségek terén. Úgy vélem, sok mindent tudnánk jobban csinálni, globálisan. Hiszek a multilaterális erőfeszítésekben.
És az egyik, ami most a legjobban aggaszt, hogy a jelenlegi kormány sok felelősségről és kormányzati kötelezettségről nem vesz tudomást.
- Ön most a Yale Egyetem első megkülönböztetett, nemzetközi ügyekben jártas munkatársa. Jól mondom?
- Azt hiszem, így hívják.
- Általában milyen kérdéseket kap a diákjaitól?
- A legtöbben azt kérdezik, hogyan érhetik el azt, amit szeretnének, hogyan lehetnek politikusok, hogyan foglalkozhatnak külhoni szolgálattal. Tudja, a karrierjük és a jövőjük foglalkoztatja őket leginkább.
-Milyen tanácsot tud nekik adni?
- Azt próbálom elmondani nekik, hogy ne aggódjanak túl sokat, ne siettessék a dolgokat. A mai fiataloknak több idejük van karriert választani és elmélyülni valamiben, mint gondolnák. Nem kell sietni. Manapság egy embernek 2-3 karrierje is lehet. Szóval van idő kiválasztani valamit, ami igazi kihívás, és akkor vállani az azzal járó kockázatot. Azt mondom nekik, hogy ne érezzék úgy, hogy azonnal ki kell választaniuk egy vágányt, és azon maradni, mert aztán 10-15 év múlva majd azon gondolkodnak, milyen lehetőségeket hagytak ki. Szerintem fontos esélyt adni mindennek.