Földrajzilag és szociológiailag is jól megkülönböztethetők Macron és Le Pen szavazói.
HIRDETÉSFranciaország megosztott, amire kitűnő példa az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye.
Sőt mintha két Franciaország létezne: egy urbánus, nyitott, Európa-párti és egy vidéki, egészen más értékrenddel. Ezek a különbségek mutatkoztak meg akkor is, amikor a franciák leendő államfőjükre voksoltak.
Földrajzilag is jól látható a kettősség. Emmanuel Macron, az első forduló győztese főleg a nagyvárosokban népszerű: Párizsban, Bordeaux-ban és Lyonban. A fiatal centrista jelöltre szavazott a többség az ország nyugati felén. Ezzel szemben Marine Le Pent. a szélsőjobboldali Nemzeti Front vezetőjét támogatták a nagyobb agrárvidékek, az észak-keleti országrész, Provence, az alpesi és földközi-tengeri régiók.
Emmanuel Macron et Marine Le Pen, deux programmes que presque tout oppose https://t.co/dQfKnpKDhN
— Eric Nunès (@NunesEric) 2017. április 25.
Szociológiai értelemben is megosztott a társadalom. Macron szavazótáborában kétszer annyi az értelmiségi, mint a munkás, Le Pen esetében fordított az arány.
Macron sikerének egyik titka, hogy hagyományosan baloldali, centrista és jobboldali szavazókat is képes volt megnyerni magának. A közvélemény-kutatók arra számítanak, hogy a 39 éves korábbi bankár és gazdasági miniszter fölényesen győz a második fordulóban. Fölsorakoztak Macron mögött a nagy mérsékelt pártok első fordulóban kiesett jelöltjei és maga a távozó köztársasági elnök is.
De a verseny még korántsem lefutott. Marine Le Pen már hétfőn éles támadást intézett az esélyes ellen, azt állítva róla, hogy gyenge, és nincs stratégiája az országot fenyegető iszlamista terror megfékezésére. Pas de Calais-i rendezvényén azt válaszolta az újságírók kérdésére, hogy vetélytársa, Macron mögött a régi, romlott “köztársasági front” gyülekszik, csupa olyan emberrel, akit már senki sem akar a hatalomban látni.
Qui sont les 21,4 % d’électeurs de Marine Le Pen ? https://t.co/QdhpEUkT2g (par
BouchetPetersen</a>) <a href="https://t.co/nmibUMG3Zt">pic.twitter.com/nmibUMG3Zt</a></p>— L’œil sur le Front (OeilSurLeFront) 2017. április 25.
A front républicain, a köztársasági front fogalma még a múlt század ötvenes éveiből származik, legutóbb a 2002-es elnökválasztásra állt össze, méghozzá a jelenlegi jelölt apja, Jean Marie Le Pen ellenében. Akkor a hivatalban lévő államfőt, Jacques Chiracot a szavazatok 82 százalékával választották újra.
Ezúttal más a helyzet. Frederic Dabi politikai elemző szerint a szélsőbalos Jean Luc Mélenchon és a konzervatív François Fillon szavazótábora döntheti el a választást. Mélenchon hívei egyelőre tartózkodók, minden második azt mondja, el sem megy szavazni a második fordulóban, de ez a kampány hevében még változhat.
Estimez vous-même le report des voix et le résultat du second tour de la présidentielle avec notre calculatrice https://t.co/ze84Hhcawrpic.twitter.com/DTXBDvRAhL
— Le Monde (@lemondefr) 2017. április 25.
A felmérések szerint a szavazók csaknem 20 százaléka még bizonytalan. Sokan vannak, akiket riaszt a Nemzeti Front idegengyűlölő retorikája. Ugyanakkor, emlékeztetnek szakértők, sokan vannak azok is, akik éppen Emmanuel Macront nem akarják elnöknek, mert félnek a várható munkaerő-piaci reformoktól.