A kolumbiai Nemzeti Felszabadítási Hadsereg és a bogotai kormány kedden újból nekifutott a hivatalos béketárgyalásoknak.
Odín Sanchez szabadságát ünnepli. A Kolumbiai Nemzeti Felszabadító Hadsereg (ELN) egykori túszának és több társának szabadon bocsátása Juan Manuel Santos elnök egyik fő feltétele volt a marxista gerillaszervezettel folytatott béketárgyalásokon.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Santos folyamatosan próbál nyomást gyakorolni az ELN-re, a napokban is erélyesen követelte a Twitteren az emberrablások gyakorlatának megszüntetését.
A több ezer fegyverest számláló, Washington és Brüsszel által egyaránt terrorszervezetnek titulált ELN több mint ötven év alatt emberek százait rabolta el, adót szedett, olaj- és áramtermelő létesítményeket robbantott fel.
1998 óta áll az ELN élén a “Gabino” néven ismert vezér, aki már 14 évesen is a terrorszervezetbe tartozott.
Az 1959-es kubai forradalom által inspirált, egykor katolikus papok által alapított ELN vezetése 2014 óta többször is belekezdett a béketárgyalásokba, majd újra és újra kihátrált azokból. A politikai elmező szerint a Kolumbiai Nemzeti Felszabadító Hadsereg sokkal inkább nyugszik politikai alapokon, mint fegyveres bázison.
- A FARC egy hadsereg, amely megpróbál politizálni. Az ELN pedig egy politikai szervezet, amely megpróbál háborút folytatni. Más szóval, az ELN-ben kisebb számú fegyveres harcos van, de a társadalmi bázisa jóval nagyobb, mint az FARC-nak. Sokkal több városban vannak jelen mint a FARC – vélte Ariel Ávila, a Nemzeti Kolumbiai Egyetem elemzője.
A kolumbiai polgárháború nyolcmillió áldozatot követelt. Hétmillió ember veszítette el otthonát, 151 ezren tűntek el. 264 ezer halottról, és 30 ezer elrabolt személyről tudni.
A kormány és a FARC tavaly novemberben írta alá az átdolgozott békemegállapodást, miután az eredeti megállapodás megerősítésére tartott népszavazás nem járt eredménnyel. Santos elnököt az ellenzék éles kritikával illette, amiért a FARC-kal kötött megállapodásban szerintük túlságosan sok engedményt tett a lázadóknak.