Friedrich Merz német kancellár és a szociáldemokraták között kialakult nehézkes kormányszövetség válsággal néz szembe, amely hét hónapnyi hivatalba lépés után akár a bukását okozhatja.
Utoljára 2020-ban, a negyedik Merkel-kormány végóráiban teljesített kimagaslóan a német gazdaság, és azóta inkább a vergődés jelei látszanak. Az ipari és az üzleti élet határozott figyelmeztetése az, hogy merész reformok és szociális kurtítások nélkül a toporgásból nem lehet kikecmeregni.
Még kritikusai szerint sem hiányzik a kancellárból a határozottság és a bátorság, de erős parlamenti támogatás nélkül ezzel nem sokra megy. A konzervatív vezető tekintélyét legújabban saját pártjából érte kihívás, amikor a múlt héten 18 fiatalabb CDU-s törvényhozó fellázadt a szavazás előtt álló nyugdíjtörvény ellen.
Ha a kormánykoalíció többsége elolvad a Bundestagban, akkor kisebbségi kormányzás vagy új választás következhet, de egyiket sem akarja senki.
A szélsőbal dobhat mentőövet konzervatívoknak?
Merz CDU/CSU blokkja és a szociáldemokraták (SPD) 328 mandátummal rendelkeznek a a 630 tagú alsóházban, ami nyugtalanítóan törékeny többséget jelent. Egy kudarcos szavazás rávilágítana a kancellár tekintélyének csorbulására, és súlyos károkat okozhatna a kormány törvényhozási képességében.
A törvény célkitűzése az, hogy 2031-ig továbbra is garantálja az állami nyugdíjak 48% körüli mértékét a bruttó átlagbérhez képest. Több konzervatív elemzés szerint ez nem lehetséges a nemzeti jövedelem határozott növekedése nélkül.
A helyzet paradoxona az, hogy Merz kabinetjét nem a saját gyengélkedő partnere. hanem a szélsőbal mentheti át, ha a Linke 64 képviselője tartózkodik a végszavazáson, amire ígéretet is tett. Ebben az esetben a nyugdíjtörvény kényelmesen átmehet, viszont a politikai üzenete igen rossz lenne, mert illusztrálná a konzervatívok kiszolgáltatottságát.
Az SPD társelnöke, Baerbel Bas a héten jelezte is, hogy ha a nyugdíjtörvény nem megy át, az a koalíció végét is jelentheti. Mindez egy olyan időszakban, amikor a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) több közvélemény-kutatásban valamelyest megelőzte a konzervatívokat, főként a stagnáló gazdaság feletti aggodalom miatt.
A CDU-táborban haragudnak is a szociáldemokratákra, amiért súlyukhoz képest túlzott előnyöket harcoltak ki maguknak, de kevés erőfeszítést tettek a nyugdíj-kompromisszum elérésére. Pedig a koalíciós partnerek hivatalba lépése előtt ez volt a közös kormányzati terv egyik fontos része.
Berlinben sem sikerült a repülőrajt
Kedden Friedrich Merz egy zárt ajtók mögötti frakcióülésen arra buzdította az összes konzervatív törvényhozót, hogy támogassák a vitatott törvényjavaslatot. Kitért a jelenlegi geopolitikai felfordulásra is, és figyelmeztetett, hogy egy negatív szavazatnak drámai következményei lennének. A koalíció idő előtti vége egy olyan kritikus pillanatban következne be Németország gazdasága számára, amely 2023-ban és 2024-ben zsugorodott, és idén is alig növekedett.
A februári választások és a merev adósságszabályok lazítása után alábbhagyott a kezdeti optimizmus, miszerint Németország ismét az európai gazdaság motorja lesz.
Merz tanácsadói a múlt hónapban 1% alá csökkentették a jövő évi növekedésre vonatkozó előrejelzéseiket, és az is IMF figyelmeztetett, hogy Németország továbbra is a várakozások alatt teljesít , és hosszú távú nehézségekkel néz szembe az érdemi jólét elérésében, hacsak nem hajt végre „merész” reformokat.
A nyikorgó nyugdíjrendszer, amely küzd a nyugdíjasok növekvő tömegének kielégítésével, kritikus fontosságú sok szavazó számára. Ugyanakkor feszültséget szított a fiatalabbak körében is, akik úgy érzik, hogy olyan pénzügyi juttatásokat kell fizetniük, amelyeket talán soha nem fognak élvezni.
A kancellár helyzete azért is nehéz, mert a szélsőjobb vonzó gazdasági ígéretekkel kecsegteti a választókat
Az Alternatíva Németországért mindenek előtt a migrációs költségek kemény lefaragását követeli, mondván, hogy Németország nem képes már ezeket viselni.
A párt gazdaságpolitikája emellett adócsökkentésre és egyszerűsítésre épít: javasolják az adórendszer átalakítását (egységes erőforrás-ellenőrzés, külön erőforrásadók vállalatokra és magánszemélyekre, nagyobb tőkejövedelem-kedvezmény), az örökösödési- és ingatlanadó eltörlését, valamint a fogyasztási jellegű környezetvédelmi terhek (szén-dioxid-adók, karbonár) megszüntetését.
Ezt kiegészítik a bürokrácia- és szabályozáscsökkentés ígéretével, a kis- és középvállalkozások (Mittelstand) tehermentesítésével és családtámogatások növelésével, például magasabb személyi adókedvezménnyel a gyerekek után.
Bár Merz nagy bajba kerülne, ha a törvény nem kerül elfogadásra, de a kormánykoalíció valószínűleg nem bomlik fel - tartja Holger Schmieding, a londoni Berenberg vezető közgazdásza.
Merz kizárta a kisebbségi kormány lehetőségét, valamint az AfD-vel való együttműködést, amely a Bundestag fő ellenzéki ereje. „A lehetséges alternatívák – nevezetesen egy instabil, Merz vezette CDU/CSU kisebbségi kormány vagy új választások – a jelenlegi koalíció szinte minden tagja számára elfogadhatatlannak tűnnek” – írta Schmieding szerdán egy feljegyzésben. „Keményen fognak próbálkozni, hogy kiutat találjanak.”