Nagy kérdés, hogy születhet-e Genfben megállapodás az idestova négy évtizede megosztott sziget sorsáról.
HIRDETÉSHárom nap alatt három rendkívül kényes kérdésről tárgyal a ciprusi elnök, Nikosz Anasztasziedisz és Musztafa Akinci, a csak Törökország által elismert Észak-Ciprusi Török Köztársaság vezetője. A két politikus az ENSZ közreműködésével ült tárgyalóasztalhoz.
A török hadsereg 1974-ben avatkozott be Cipruson, amikor Nicosiában puccsisták átvették a hatalmat, és egyesíteni akarták az országot Görögországgal. Ciprus északi fele azóta török katonai megszállás alatt áll, ahol a helyi török közösség 1983-ban kikiáltotta az Észak-Ciprusi Török Köztársaságot, amelyet azonban csak Ankara ismer el.
Ciprus 1960 augusztusában független állammá vált. Ezen a napon jött létre az új állam és Görögország, Törökország és az Egyesült Királyság között a Garancia egyezmény, amely felhatalmazta a három országot, hogy katonákat állomásoztasson a szigeten, és hogy együtt, vagy külön-külön fellépjenek Ciprus új alkotmányos rendjének védelmében.
- Bízzunk benne, hogy a tárgyalások eredményre vezetnek és a hónap végén jó híreket kapunk, és belátható időn belül egy egyesült államban élhetünk újra – mondta egy Nicosiában élő török ciprióta.
Az egyik sarkalatos kérdés a sziget északi részén állomásozó 30-40 ezer török katona kivonása: a görögök erre hajlanának, a törökök viszont attól tartanak, hogy az anyaországi katonák távozásával senki sem garantálja személyes biztonságukat.
A másik nagy kérdés a terület kérdése. A görögök ugyanis nagyobb területet követeltek maguknak annál, mint amennyiről a törökök lemondtak volna. A ciprusi török lakosságnak a jelenleg ellenőrzésük alatt álló terület 37 százalékáról kellene lemondania. A ciprusi görögök ragaszkodnak a citromültetvényeiről ismert Morfuhoz, az üdülővároshoz, Varosához. A görögök cserébe lemondanának a Karpasz-félszigetről.
- Biztos vagyok benne, hogy létezik megoldás, és szereténk emékeztetni 1974-re, amikor erőszakkal kitelepítettek bennünket a török katonák, és ötletünk se volt, hová menjünk. A fák alatt, sátrakban tengődtünk… – mondta Morfu görög ciprióta tanácsosa, Ourania Peletie.
A szigeten jelenleg élő 1.1 millió ember húsz százaléka török ciprióta, nyolcvan százaléka görög ciprióta.
2004-ben népszavazást tartottak a sziget újraegyesítéséről, de akkor a görög ciprusiak többsége ezt elutasította. Nagy kérdés, hogy születhet-e most Genfben megállapodás az idestova négy évtizede megosztott sziget sorsáról – novemberben már volt két tárgyalási forduló Svájcban, mindenféle eredmény nélkül.