NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A szabad ég alatt él, aki Szerbia felől vár belépésre a magyar tranzitzónába

A szabad ég alatt él, aki Szerbia felől vár belépésre a magyar tranzitzónába
Szerzői jogok 
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Annak ellenére, hogy köztudott: nehéz bejutni Magyarországra, és rengeteget kell várni, vannak, akik megpróbálják.

HIRDETÉS

Annak ellenére, hogy köztudott: nehéz bejutni Magyarországra, és rengeteget kell várni, vannak, akik megpróbálják. Türelmesen kivárják a sorukat.

A magyar határ déli szakaszára érkező migránsok száma nyár elején meghaladta a napi száz főt, azóta valamivel kevesebben érkeznek.

A röszkei határállomás közelében, a szerb oldalon Horgos felé a nyílt mezőn jelenleg mintegy 250-270 fő várakozik, többségében Afganisztánból és Pakisztánból indultak.

A vizet magyar oldalról vezették át a kerítés alatt, így a mezőn legalább néhány csap működik.

A mindennapos élettevékenységek a szabad ég alatt zajlanak, így az étkezés, a tisztálkodás vagy a hajvágás.

- A rendőrség nem engedi, hogy a városba menjünk fodrászhoz, ezért itt nyírom le mások haját, teljesen ingyen – mondta egy afgán férfi, aki a szakállak nyírásával és a hajvágással a borbély szerepét tölti be a várakozás miatt kialakult csoportban.

A déli határnál két átjárónál is létesítettek tranzitzónát és kialakult tábor: a Röszke-Horgos és a Tompa-Kelebia átkelőnél. Utóbbinál főleg szíriaiak és irakiak vertek tábort, körülbelül százan.

Simon Ernő, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) magyarországi szóvivője szerint nagyon rosszak a körülmények Horgosnál, még valódi mosakodási lehetőség sincs az ott várakozók számára.

- Rettenetes a helyzet minden tekintetben. Elképesztő, hogy ebben a sátortáborban, amelynek a jelentős része nem is igazi sátrak, hanem ilyen pokrócokból, szakadt esőkabátokból, nejlondarabokból eszkábált kalyiba, ezekben a sátrakban vagy fedél alatt, itt élnek családok pici gyerekekkel, sokszor pár napos, pár hetes csecsemőkkel, heteken keresztül akár – mondta Simon Ernő.

A magyar határ szerbiai oldalán, a mezőn várakozók abban reménykednek, hogy bebocsátást nyernek a magyar területen lévő tranzitzónába. Menedékkérelmükről akkor már a magyar hatóságok döntenek.

A tranzitzónába 15-15 embert engednek be naponta Horgos és Kelebia felől. A beengedés egy lista alapján zajlik. Ezt a névsort az érkezési sorrendet alapul véve állítja össze egy úgynevezett „listamenedzser”, aki maga is menedékkérő.

A családok előnyt élveznek, de így is előfordul, hogy két hónapig várnak. Az egyedülálló férfiaknak még több türelemmel kell lenniük.

Miután a családok bejutnak a tranzitzónákba, őket rögtön továbbviszik nyitott táborba. Az egyedülállók azonban a tranzitzóna elkerített részébe kerülnek, amíg a magyar hatóságok el nem döntik: van-e joguk beadni a menedékkérelmet. Ha itt a menedékkérők eltöltenek 28 napot, akkor zárt vagy nyitott táborba szállítják őket.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Energetikai tárgyalásokat folytatott Orbán Viktor

128 kilométer hosszú kőolajvezeték épül Algyő és Újvidék között

Koszovó diplomáciailag és katonailag is rángatja a szerbek bajszát