A hétvégi spanyol előrehozott választások nem oldották fel a december óta húzódó belpolitikai patthelyzetet.
HIRDETÉSA hétvégi spanyol előrehozott választások nem oldották fel a december óta húzódó belpolitikai patthelyzetet. A kormányzó Néppárt ugyan ismét nyert, és jóval több helyet szerzet, de a parlamenti többségtől így is nagyon messze van még.
A konzervatívok erősödéséről Fernando Vallespin-el, a Madridi Egyetem politológusával beszélgettünk.
- Ez mindenképpen meglepetés. Az okokat vizsgálva alighanem arról lehet szó, hogy a jobbközép szavazóbázis érzékelhetett egyfajta veszélyt. Komoly fenyegetésnek tűnt számukra, hogy a Podemos második számú belpolitikai erővé válik. Attól tarthattak, a szocialisták esetleges támogatásával, akár még kormányképes párttá is erősödhet – mondja az Ortega és Gasset Intézet igazgatója.
- Bármilyen kormány is alakuljon Spanyolországban, az rendkívül instabil kabinet lesz. Amennyiben Rajoy marad a miniszterelnök, sem a másik jobboldali parlamenti párt, a Ciudadanos, sem a most 85 székhez jutó, második legerősebb tömörülés, a Szocialista párt támogatására nem számíthat. Ha a konzervatívok beáldozzák Rajoyt, nem kizárt a koalíciós házasság lehetősége, de a Néppártnak akkor is aránytalanul nagy engedményeket kell tennie ezért a szocialistáknak, illetve a Ciudadanos-nak – véli a politológus.
- Az előzetes felmérések csúnyán mellé lőttek Spanyolországban. Az exit pollok egy új kétpárti rendszer kiépülését rajzolták fel. A közvélemény-kutatók szerint a Néppárt mellé támogatottságban felzárkózik az új, radikális baloldali Podemos. Erre mi történt? A szavazók megerősítették a két régi pártot, az elmúlt 40 évben váltásban kormányzó konzervatívokat, illetve a szocialistákat – mondta Fernando Vallespin.