Diákok az intézményi döntéshozatalban

Jó ötlet-e bevonni a diákokat az intézmények irányításába? Milyen jogköröket lehet nekik átengedni? Három ország, három példa.

Ausztrália – tanárokat felvételiztető diákok

Egyes ausztrál iskolákban egy diákokból álló testület is részt vesz a tanárok felvételi beszélgetésén. A tanulók sajátos nézőpontja is érvényesül tehát a tanárok leigazolásakor. Így van ez a Melbourne melletti Nossal középiskolában is, ahol az Euronews riportja készült. A diákok bevonása szigorú szabályok szerint történik. A diákok külön tréningen esnek át, hogy a feladatot a szakmai szempontok ismeretében, diszkréten és fair módon tudják ellátni.

Portugália – hallgatói értékelő rendszer

Hét évvel ezelőtt a portói egyetem bevezetett egy pedagógiai kérdőívet, amellyel a diákok értékelhetik a tanárokat. A hallgatók pontozzák az előadásokat és szemináriumokat, a tanár-diák kapcsolatot, illetve azt, hogy az oktató mennyire segítőkész. Azt is meg kell mondaniuk, mennyire ösztönzi önállóságra a hallgatókat.

Ha a tanár megítélése a kérdőív alapján több mint egy évig negatív, akkor a pedagógustanács és a tanár változásokat vezetnek be.

A rendszeres visszajelzés eredményeként még azoknak az oktatóknak is javult a megítélésel, akiknek hagyományosan rosszabb volt a kapcsolata a diákokkal.

Egyesült Királyság – radikális diákdemokrácia

Az Egyesült Királyságban található Summerhill a világ egyik legellentmondásosabb megítélésű iskolája. Itt valóban a diákok az urak.

A Summerhill egyszerre általános és középiskola, a művészeti tantárgyakat ugyanolyan komolyan veszik, mint a matematikát vagy a nyelvet. Egyetlen óra sem kötelező.

A Summerhill másik jellemzője, hogy a tanárok és a diákok teljesen egyenrangúak. A szabályokat heti gyűléseken hozzák, ahol a diákok és a tanárok egyenlő szavazattal bírnak.
Bár többször felmerült, hogy az iskolát bezárják, de egy friss felülvizsgálat szerint a Summerhill módszerei remek eredményeket hoznak – különösen a spirituális és az erkölcsi oktatás terén.