HIRDETÉSAz egyik oldalról hatalmas jogi akadálya van, a másik oldalról nem hatékony fegyver a bűnmegelőzésben. Ráadásul szembemegy a demokratikus jogállamisághoz kötődő elképzelésekkel. Sőt még Kossuth Lajos sem helyeselné. A halálbüntetés egy kriminológus és egy nemzetközi jogász szemével.
Nemzetközi szerződések, a magyar alkotmánybíróság korábbi döntése és az Alaptörvény is ellentmond annak, amit a miniszterelnök sejtet: vagyis, hogy a halálbüntetés visszaállítása szóba jöhet. Az igazság az, hogy ebben az esetben még a vita kezdeményezésére sincs reális esély.
Lehet róla vitatkozni, de felesleges
“Napirenden kell tartani a halálbüntetés ügyét” – mondta Orbán Viktor Pécsen. A helyzet azonban az, hogy nincs napirenden, tehát nem is lehet ott tartani, ugyanis az Európai Unióban egyértelműen határozott nem a válasz, már az ötlet említésére is.
Az Európai Bizottság azonnal reagált: lehet róla vitatkozni, de felesleges, a halálbüntetés tilalmában a tagállami törvényhozásnak nincs mozgástere. Az Európai Unió Alapjogi Chartája is kimondja a halálbüntetés tilalmát, ahogy az Emberi jogok európai egyezménye is. Magyarország mind a kettőnek részese az Európai Unió és az Európa Tanács tagjaként – emlékeztet Valki László nemzetközi jogász.
Az Emberi Jogok Európai Egyezménye
Az egyezményt 1950-ben Rómában fogadták el. Ehhez később több kiegészítést is csatoltak, az 1983-ban elfogadott hatodik kiegészítő jegyzőkönyv rendelkezik a halálbüntetés tilalmáról. Az egyezményhez Magyarország 1990-ben csatlakozott, amikor belépett az Európa Tanácsba. A hatodik jegyzőkönyvet a tizenharmadik követte 2002-ben, ezzel a tilalmat kiterjesztették azokra a cselekményekre is, amelyeket háborúban követtek el.
Ha Magyarország vitát akar kezdeményezni a halálbüntetés tilalmáról, akkor javaslatot tehet például arra, hogy az Európa Tanácsban vitassák meg ezt a kérdést – mondja a nemzetközi jogász, bár szerinte még a napirendre tűzést sem szavazzàk meg, arról nem is beszélve, hogy az egyezmény módosításához valamennyi tagállam egyetértésére szükség van. Az egyezmény egyik kiegészítő jegyzőkönyvét pedig nem lehet külön felmondani, csak az egészet, de ez egyben azt is jelentené, hogy Magyarországnak az Európa Tanácsból is távoznia kellene. Az egyezményhez történő csatlakozás ugyanis feltétele volt a szervezetbe való belépésnek.
Magyarország egyébként már az emberi jogi egyezmény elfogadása előtt kinyilvánította az álláspontját, a rendszerváltást követően ugyanis 1990 októberében az Alkotmánybíróság eltörölte a halálbüntetést, a gyakorlatban pedig már a nyolcvanas évek végétől nem alkalmazták. Magyarország olyannyira elkötelezett volt, hogy csatlakozott az ENSZ keretében létrejött Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának második fakultatív jegyzőkönyvéhez is, amely szintén tiltotta a halálbüntetést.
Valki László szerint a halálbüntetés felvetése értelmetlen vitát indít el, csak arra jó, hogy tematizálja a közbeszédet, addig ugyanis sincs szó a korrupcióról vagy a brókerbotrányról. Az unióellenes hangulatot is felkorbácsolhatja. Jogi szempontból azonban az élethez való jog minden mást meg kell, hogy előzzön, ez például hosszabb ideje már Törökországban és Oroszországban is így van.
A halálbüntetésnek tényleg lehet elrettentő hatása?
A halálbüntetésnek nincs visszatartó ereje, Gönczöl Katalin kriminológus szerint ezt évszázados kutatások igazolják. Sőt, kriminológusok kimutatták, hogy nem függ össze a végrehajtott halálbüntetések száma az elkövetett bűncselekményekkel. Az Egyesült Államokban például, ahol egyes tagállamokban még van halálbüntetés, magasabb is az élet ellen elkövetett bűncselekmények száma, mint a többiben.
A halálbüntetésekkel összefüggésben a kriminológus szerint azt is meg lehet állapítani, hogy ahol létezik, ott a rendőri brutalitás is nagyobb. Ugyanakkor a kilencvenes évek közepe óta a jogállami demokráciákban mindenhol csökken a kegyetlen bűncselekmények száma, és azon belül a minősített emberöléseké is. A civilizációs fejlődéssel a XX. század közepe óta csökken a súlyos erőszakos bűncselekmények előfordulása. Gönczöl Katalin hozzátette, hogy a kirívóan súlyos bűncselekmények száma azért látszik növekedni, mert ezekről minden földrajzi térségből még aznap értesülünk a médiából. A szakértő azon a véleményen van, hogy a halálbüntetés helyett szakszerű bűnmegelőzésben kellene gondolkodni, azzal ugyanis elkerülhetőek lennének a kaposvári dohányboltban elkövetett gyilkossághoz hasonló esetek, hiszen több mint tíz trafik kirablása már felhívta a figyelmet a problémára. A szakértő szerint a fejlett civilizáció túlment azon a fejlődésen, amelyben a halálbüntetés megengedhető.
Kossuth tiltakozna
Magyarországon már az Alkotmánybíróság döntése előtt másfél évszázaddal téma volt a halálbüntetés eltörlése – meséli a kriminológus. 1843-ban Kossuth, Széchenyi, Deák és Szemere már kidolgoztak egy törvényjavaslatot, amely Európában elsőként eltörölte volna a halálbüntetést. A magyar politikai elit akkor úgy gondolta, hogy a halálbüntetés nem emberhez méltó, ráadásul nem is korrigálható. Mindezt egy olyan korban, amikor a mainál jóval több volt az erőszakos bűncselekmény. A javaslat végül Kossuth és Széchenyi vitáján megbukott, Széchenyi ugyanis korainak tartotta a bevezetését, ez aztán véget is vetett a két államférfi barátságának is. A pozsonyi országgyűlés és a 48-as forradalom pedig csaknem 150 évre el is mosta ezt a kezdeményezést.
A kilencvenes években egyébként a szakmai vitát egy politikai vita is színesítette, nevezetesen, hogy amennyiben létezik halálbüntetés, akkor azt már „csak egy tollvonás” kiterjeszteni politikai bűncselekményekre, és kész is egy modernkori diktatúra.
Válasz a terrorizmusra?
Orbán Viktor azt mondta, hogy szerinte eljön az az idő, amikor Európában is – különösen a terrorizmus elleni küzdelem miatt – változhat a mostani álláspont a halálbüntetéssel kapcsolatban. Franciaországban a Charlie Hebdo elleni merénylet idején fel sem merült érdemben a kérdés (noha a Nemzeti Front vezetője szóba hozta). Norvégiában 2012 augusztusában 77 embert ölt meg és 240-et sebesített meg Anders Behring Breivik, de csak a maximális 21 év börtönbüntetést kapta. Az akkori miniszterelnök pedig arra szólította fel az embereket, hogy utasítsák el a gyűlöletet, maradjon meg a szolidaritás, a gyász és a tolerancia. Gönczöl Katalin kriminológus szerint ráadásul a terrorizmust csak erősítené egy ilyen válasz, a merénylők missziója így beteljesedne, noha a szakértő úgy látja, hogy a politika többet tehetne a békéért az eltérő kultúrák közötti folyamatos párbeszéd fenntartásával. Ez csökkentené a fanatikus csoportok utánpótlását.
Külföldi példák
A fejlett demokráciák közül az Egyesült Államok a legszembeötlőbb ellenpélda, 33 tagállamban ma is van halálbüntetés és 17 államban nincs. Amikor a halálbüntetésről beszélnek, akkor az egyik legsúlyosabb ellenérv az, hogy visszafordíthatatlan, pedig az ítélet lehet téves. Az Egyesült Államokban 1973 óta több mint 100 embert bocsátottak szabadon a siralomházból, mert kiderült, hogy ártatlanok, mondta Gönczöl Katalin. Ma már DNS-vizsgálatok segítik a nyomozást, 2004-ben hat halálra ítéltről derült ki, hogy ártatlan, egy másik esetben 2005 decemberében bizonyosodott be, hogy mégsem a gyilkosságért 1993-ban kivégzett ember követte el a bűncselekményt. 2011 és 2014 között 43 elítéltet végeztek ki, többségüket Texas államban, további 3146-an várják a sorsukat a siralomházban.
Az amerikaiak véleménye eközben jelentősen megváltozott az elmúlt évtizedekben: 1994-ben még a lakosság nyolcvan százaléka helyeselte a halálbüntetést, 2011-ben már csak hatvan százalékuk. Az elnöknek és a legfelsőbb bíróságnak sincs hatásköre arra, hogy megszüntessék a halálbüntetést minden államban, de érdekesség, hogy Obama két igazságügyi minisztere folyamatosan lobbizik a halálbüntetés eltörlése érdekében, a legfelsőbb bíróság pedig többször kinyilvánította, hogy nem tartja azt elfogadhatónak.
Ha pedig csak Európa határain nézünk körül, akkor látható, hogy Oroszországban 2009 óta nem hajtanak végre ilyen büntetést. Törökországban 2003 óta törvényileg tilos. Fehéroroszországban 2014-ben még volt kivégzés. Kazahsztánban csak háborúban lehet halálbüntetést alkalmazni. Az Amnesty International jelentése szerint 2014-ben a világon 22 országban hajtottak végre kivégzéseket, és 55 országban született halálos ítélet.
A szakértő szerint a világ egyre többet tesz a halálbüntetés megszüntetéséért. Európában ugyan felüti a fejét ez a téma, de általában nem a kormányzó, hanem az ellenzéki pártok populista ígéretei formájában. A hatalom által gyakorolt erőszak azonban a hétköznapi kultúrában is erőszakot szül, a kriminológus szerint az ilyen megoldások az egyszerű emberi konfliktusok megoldására is nagy hatással vannak, csökkentik békés megegyezésre, megértésre való készségeket.