HIRDETÉSGörögország és Németország kapcsolatai jelentősen megromlottak, mióta Alekszisz Ciprasz és a Sziriza párt hatalomra került. A viszály egyik legfőbb pontja, hogy Athén még mindig pénzt vár Berlintől második világháborús jóvátétel címen. A görög parlament 279 milliárd eurót követel a náci megszállásért cserébe. Ezt az összeget állapította meg hétfő este a parlament pártközi bizottsága.
Miért követelik a görögök a kártérítést?
A II. világháborúban Németország Olaszországgal együtt
lerohanta Görögországot 1941 tavaszán. A katonai veszteségek mellett sok civil esett áldozatul, és a náci csapatok egész falvakat romboltak le.
Másrészt jelenleg a görög kormánynak minél előbb, minél több pénzre lenne szüksége, ezért egyre erősebben követeli a jóvátételt.
A görög parlament március közepén alakította meg a „német háborús jóvátételi követelés” megszerzésével foglalkozó bizottságot. Akkor Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök Németország morális és történelmi felelősségéről beszélt.
A most kikalkulált kártérítésben benne foglaltatik a négyéves megszállás alatti pusztításból eredő kár, és az a kölcsön is, amelyet a Harmadik Birodalom vett fel a görög nemzeti banktól. Akkor 476 millió márka kamatmentes hitelt kértek, amely mai értéken mintegy 8-10 millió eurót ér.
Mit adtak eddig a németek?
1960-ban a német kormány 115 millió német márka (ennek mai értéke kb. 59 millió euró) kártérítést fizetett Athénnak. Az akkori görög kormány aláírta, hogy nincs további követelése Németország felé. Ciprasz azonban azzal érvelt, hogy az a kompenzáció csupán a civil áldozatokat kártalanította, ezzel szemben a görög állam ezidáig nem kapott semmilyen jóvátételt.
Ráadásul a háborús években Görögország arra is rákényszerült, hogy kamatmentes hitelt nyújtson Berlinnek, amit mindmáig nem kapott vissza – tette hozzá a görög miniszterelnök.
Mi a görög álláspont?
A német jóvátétel ötlete nem új Athénban. Ciprasz a választási győzelme után első gesztusként a második világháborúban a nácik ellen hősi halált halt görögök síremléke előtt tisztelgett. Az ügy azóta is állandóan előtérbe kerül.
A különböző nyilatkozatokban és utalásokban görög részről korábban csupán a visszafizetés elvi kérdését feszegették. Ám a görög parlament bizottsága hétfő este a statisztikai hivatal számításai alapján „aktualizálta” a második világháborús veszteségek mai árakban kifejezhető értékét, és így jutottak a 279 milliárdos összeghez.
Mi a német álláspont?
Berlin kijelentette, hogy 70 évvel a háború után bármely hasonló követelés elveszítette jogalapját. A görögök viszont azt állítják, hogy a követeléseik továbbra is jogosak, nem számít, mennyi idő telt el.
Maga a német kormány mindeddig mereven elzárkózott a téma újrakezdésétől. Megfigyelők ugyanakkor megjegyzik, hogy Németországban egyes politikai erőknél, mindenekelőtt a német baloldalon és a zöldek körében, hallani lehet olyan kijelentéseket, amelyek bizonyos fokú nyitottságot mutatnak. A berlini nagykoalíció szociáldemokrata oldalán az is elhangzott már, hogy esetleg meg kellene fontolni a német-görög közös pénzügyi alapban a német befizetések növelését.
Ennek lehetséges nagyságrendjét azonban még ezek a politikusok is inkább euró milliókban mérik, így a teljes görög adósságállomány szanálására alkalmas közel 280 milliárdos tételt minden bizonnyal ők is túlzottnak tartják.
Versenyfutás az idővel?
A görög kormány egyelőre folytatja a versenyfutást az idővel. A napokban 1,7 milliárd eurós nyugdíjszámlát kell kifizetnie, április 9-én pedig esedékessé válik csaknem félmilliárd eurónyi hiteltörlesztés az IMF felé. Ha ez utóbbira nem lennének képesek, a szabályok szerint első körben mindez csak a további IMF-pénzek lehívását blokkolná.
Az athéni követelést szakértők kezdettől fogva egyértelműen fölöslegesnek és az adósságvitában a görög alkupozíció szükségtelen gyengítésének minősítették. Ráadásul a lépés a német közvéleményt, valamint a politikai elitet is Athén ellen hangolhatja.
A görög adósságnak leginkább kitett eurózóna-tagállamok | Create infographics