Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Jyrki Katainen: reformok kellenek a növekedéshez

Jyrki Katainen: reformok kellenek a növekedéshez
Szerzői jogok 
Írta: Euronews
Közzétéve:
A cikk megosztása Kommentek
A cikk megosztása Close Button

Görögország továbbra is a vezető gazdasági hírek közt szerepel Európában. A történet nemcsak róluk szól, hanem általában a növekedésről és a

HIRDETÉS

Görögország továbbra is a vezető gazdasági hírek közt szerepel Európában. A történet nemcsak róluk szól, hanem általában a növekedésről és a munkahelyteremtésről.

Minderről beszélgetünk vendégünkkel, az Európai Bizottság munkahelyteremtéssel, növekedéssel, beruházásokkal és versenyképességgel foglalkozó alelnökével, Jyrki Katainennel.

- Mennyire rugalmas Európa politikája? Görögország fontos példa ebből a szempontból.

- Csak néhány ország engedheti meg magának, hogy ösztönözze a gazdaságát. Amit viszont minden tagállam megtehet, az az, hogy reformokat hajt végre, olyanokat, amelyek valóban megváltoztatnak egy országot, úgy, hogy rugalmasabbá teszik. Ha a munkaerőpiacról beszélünk, vagy arról, milyen előnyös ott az üzleti környezet. Tehát a rugalmasság és az ösztönzés azt jelenti, hogy késznek kell lenni átalakítani a társadalmainkat. Sok kormány ezt teszi.

- Ön szerint Görögország nem? Vagy inkább azt mondaná, hogy Európa nagyon lassan reagál, és az eurócsoport, illetve a trojka tanácskozásai nem vezetnek sehová?

- Görögország sok jó dolgot elért. Ha az elsődleges többletet nézzük, ott az egyik legnagyobb Európában. A gazdasági növekedés is nagyon erős. A választások után azonban az alapok nem változtak a gazdaságban. Az eurócsoport csak az első lépést tette meg a héten, folytatni fogják, hogy olyan megoldást találjanak, amely az eurózóna mind a 19 tagországának elfogadható. El kell fogadnunk azt a tényt, hogy a gazdaság Görögországban nem változott, jóllehet a kormány változott.

- Régóta tart a huzavona Görögországgal. Nem fél attól, hogy túl sok időbe telik ez, és a célok túl messzire kerültek?

- Ami az európai döntéshozatalt illeti, eléggé gyorsak vagyunk. Csupán néhány hónappal ezelőtt mondtuk azt, hogy létrehozunk egy új befektetési háromszöget a kockázati alappal, a mélyülő egységes piaccal és a transzparens projekttel. Tavasszal ennek a kirakósnak sok darabja a helyére kerül. Ha a nemzeti reformokat nézzük, azok mindig időbe telnek, mert ha át akarunk valamit alakítani, az nagyon mélyen érinti a társadalmat. Nem könnyű politikailag, ez mindig időt vesz igénybe.

- Mi a jó kompromisszum Görögország ügyében, amely elfogadható lenne más országoknak, amelyek a Sziriza példáját figyelik, és aggódnak a saját politikai helyzetük miatt?

- Görögországnak más európai adófizetők segítettek. Világos, hogy folytatniuk kell a növekedésbarát reformokat. Ma túl korai lenne megmondani, mi lesz ennek a végkimenetele. De a Bizottság nagyon elkötelezett abban, hogy segítse Görögországot. Gondoskodnunk kell arról, hogy az emberek hozzájuthassanak a gyógyszereikhez, az orvosi ellátáshoz, ha szükséges. Tehát a görögök oldalán állunk. Ugyanakkor 19 tagja van az eurózónának, 19 kormánnyal és parlamenttel, amelyeknek el kell fogadniuk a segítő programot. És persze a legfontosabb az, hogy a görög kormány hajlandó legyen együttműködni.

- Ha a beruházási terv a növekedéshez kötött kötvényeken alapul, miért ne bocsáthatna ki Görögország is növekedéshez kötött kötvényeket?

- A görög hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a bizalom növekedjen az ország iránt. Bátorságot kell mutatniuk, hogy növekedésbarát reformokat vezessenek be. Szintén oda kell figyelniük a fiskális politikájukra, mert különben senki nem fog beruházni Görögországban, ha növekszik a bizonytalanság, amint azt láttuk az utóbbi hetekben. Például új alap is finanszírozhatna projekteket, a magánszektor projektjeit Görögországban, ezt úgy alakították ki, hogy több kockázatot vállalhat. A környezetnek és a bizalomnak megfelelő szinten kell lennie, egyébként senki nem akar befektetni Görögországban.

- A beruházási tervet több helyen bemutatta. Milyen volt a fogadtatása a beruházók részéről, és mennyire reális ez?

- Nagyon bátorítóak voltak a visszajelzések. Először is nagyon gyorsan végre tudjuk hajtani a tervet, mindennek a helyére kell kerülnie június végéig, és elkezdhetjük növelni a hitelezést a kis-és középvállatoknak már az előtt. Még nem ismerjük a projekteket, ez a magánszektortól függ, mert az új alap csak magánberuházásokat finanszíroz majd és a PPT-t, a közszféra és a magántőke együttműködését. Volt néhány kérdés, például az, hogy miért használunk olyan nagy összeget, amikor az emelőhatásról beszélünk, de ez a történelmi EBB-hitelezésen alapul. Valójában a 15-ös szorzó kicsivel alacsonyabb, mint az átlagos EBB-emelőhatás. Tehát senki nem tudja ezt meghatározni, de ez a legjobb információ, amely jelenleg rendelkezésünkre áll. Természetesen érdekelnek minket az Európán kívüli források is. Ha minden készen lesz, örömmel elmegyek a világ bármely pontjára.

- Gondolja, hogy az EKB mennyiségi lazító programja megkönnyíti Önnek, hogy elfogadtassa a beruházási tervet?

- Nagyon hasznos volt, stabilizálta a helyzetet. Ha a monetáris politikát nézzük, az olcsó eurót vagy az alacsony olajárat, mindez együttt óriási ösztönzés jelent az euróövezet gazdaságának.

- Utolsó kérdésem: mi okoz álmatlan éjszakákat Önnek? A defláció, Görögország, a növekedés hiánya, a beruházási terv?

- A beruházási terv, mert oly sok a tennivaló. Nem aggódom a mostani deflációs spirál miatt. Keményen dolgozom a beruházásokért, mert azok változást hozhatnak. Nem változtatják meg az egész világot, de segítenek a magánbefektetőknek, hogy beruházzanak Európában, és munkahelyeket teremtsenek Európa-szerte.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
A cikk megosztása Kommentek

kapcsolódó cikkek

Két bizalmatlansági indítványt is benyújtottak az Európai Bizottság és elnöke ellen

Az EU elhatárolódott biztosa kijelentésétől, miszerint Izrael népirtást követ el Gázában

Új Versenyképességi Szövetségről döntöttek az EU-Japán csúcson