Görögország továbbra is a vezető gazdasági hírek közt szerepel Európában. A történet nemcsak róluk szól, hanem általában a növekedésről és a
Görögország továbbra is a vezető gazdasági hírek közt szerepel Európában. A történet nemcsak róluk szól, hanem általában a növekedésről és a munkahelyteremtésről.
Minderről beszélgetünk vendégünkkel, az Európai Bizottság munkahelyteremtéssel, növekedéssel, beruházásokkal és versenyképességgel foglalkozó alelnökével, Jyrki Katainennel.
- Mennyire rugalmas Európa politikája? Görögország fontos példa ebből a szempontból.
- Csak néhány ország engedheti meg magának, hogy ösztönözze a gazdaságát. Amit viszont minden tagállam megtehet, az az, hogy reformokat hajt végre, olyanokat, amelyek valóban megváltoztatnak egy országot, úgy, hogy rugalmasabbá teszik. Ha a munkaerőpiacról beszélünk, vagy arról, milyen előnyös ott az üzleti környezet. Tehát a rugalmasság és az ösztönzés azt jelenti, hogy késznek kell lenni átalakítani a társadalmainkat. Sok kormány ezt teszi.
- Ön szerint Görögország nem? Vagy inkább azt mondaná, hogy Európa nagyon lassan reagál, és az eurócsoport, illetve a trojka tanácskozásai nem vezetnek sehová?
- Görögország sok jó dolgot elért. Ha az elsődleges többletet nézzük, ott az egyik legnagyobb Európában. A gazdasági növekedés is nagyon erős. A választások után azonban az alapok nem változtak a gazdaságban. Az eurócsoport csak az első lépést tette meg a héten, folytatni fogják, hogy olyan megoldást találjanak, amely az eurózóna mind a 19 tagországának elfogadható. El kell fogadnunk azt a tényt, hogy a gazdaság Görögországban nem változott, jóllehet a kormány változott.
- Régóta tart a huzavona Görögországgal. Nem fél attól, hogy túl sok időbe telik ez, és a célok túl messzire kerültek?
- Ami az európai döntéshozatalt illeti, eléggé gyorsak vagyunk. Csupán néhány hónappal ezelőtt mondtuk azt, hogy létrehozunk egy új befektetési háromszöget a kockázati alappal, a mélyülő egységes piaccal és a transzparens projekttel. Tavasszal ennek a kirakósnak sok darabja a helyére kerül. Ha a nemzeti reformokat nézzük, azok mindig időbe telnek, mert ha át akarunk valamit alakítani, az nagyon mélyen érinti a társadalmat. Nem könnyű politikailag, ez mindig időt vesz igénybe.
- Mi a jó kompromisszum Görögország ügyében, amely elfogadható lenne más országoknak, amelyek a Sziriza példáját figyelik, és aggódnak a saját politikai helyzetük miatt?
- Görögországnak más európai adófizetők segítettek. Világos, hogy folytatniuk kell a növekedésbarát reformokat. Ma túl korai lenne megmondani, mi lesz ennek a végkimenetele. De a Bizottság nagyon elkötelezett abban, hogy segítse Görögországot. Gondoskodnunk kell arról, hogy az emberek hozzájuthassanak a gyógyszereikhez, az orvosi ellátáshoz, ha szükséges. Tehát a görögök oldalán állunk. Ugyanakkor 19 tagja van az eurózónának, 19 kormánnyal és parlamenttel, amelyeknek el kell fogadniuk a segítő programot. És persze a legfontosabb az, hogy a görög kormány hajlandó legyen együttműködni.
- Ha a beruházási terv a növekedéshez kötött kötvényeken alapul, miért ne bocsáthatna ki Görögország is növekedéshez kötött kötvényeket?
- A görög hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a bizalom növekedjen az ország iránt. Bátorságot kell mutatniuk, hogy növekedésbarát reformokat vezessenek be. Szintén oda kell figyelniük a fiskális politikájukra, mert különben senki nem fog beruházni Görögországban, ha növekszik a bizonytalanság, amint azt láttuk az utóbbi hetekben. Például új alap is finanszírozhatna projekteket, a magánszektor projektjeit Görögországban, ezt úgy alakították ki, hogy több kockázatot vállalhat. A környezetnek és a bizalomnak megfelelő szinten kell lennie, egyébként senki nem akar befektetni Görögországban.
- A beruházási tervet több helyen bemutatta. Milyen volt a fogadtatása a beruházók részéről, és mennyire reális ez?
- Nagyon bátorítóak voltak a visszajelzések. Először is nagyon gyorsan végre tudjuk hajtani a tervet, mindennek a helyére kell kerülnie június végéig, és elkezdhetjük növelni a hitelezést a kis-és középvállatoknak már az előtt. Még nem ismerjük a projekteket, ez a magánszektortól függ, mert az új alap csak magánberuházásokat finanszíroz majd és a PPT-t, a közszféra és a magántőke együttműködését. Volt néhány kérdés, például az, hogy miért használunk olyan nagy összeget, amikor az emelőhatásról beszélünk, de ez a történelmi EBB-hitelezésen alapul. Valójában a 15-ös szorzó kicsivel alacsonyabb, mint az átlagos EBB-emelőhatás. Tehát senki nem tudja ezt meghatározni, de ez a legjobb információ, amely jelenleg rendelkezésünkre áll. Természetesen érdekelnek minket az Európán kívüli források is. Ha minden készen lesz, örömmel elmegyek a világ bármely pontjára.
- Gondolja, hogy az EKB mennyiségi lazító programja megkönnyíti Önnek, hogy elfogadtassa a beruházási tervet?
- Nagyon hasznos volt, stabilizálta a helyzetet. Ha a monetáris politikát nézzük, az olcsó eurót vagy az alacsony olajárat, mindez együttt óriási ösztönzés jelent az euróövezet gazdaságának.
- Utolsó kérdésem: mi okoz álmatlan éjszakákat Önnek? A defláció, Görögország, a növekedés hiánya, a beruházási terv?
- A beruházási terv, mert oly sok a tennivaló. Nem aggódom a mostani deflációs spirál miatt. Keményen dolgozom a beruházásokért, mert azok változást hozhatnak. Nem változtatják meg az egész világot, de segítenek a magánbefektetőknek, hogy beruházzanak Európában, és munkahelyeket teremtsenek Európa-szerte.