NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Belgium hatékony terrorizmus elleni stratégiája

Belgium hatékony terrorizmus elleni stratégiája
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A hivatalos adatok szerint a lakosok számához képest Belgiumból nagy arányban érkeznek önkéntes dzsihadisták Szíriába és Irakba, hogy ott a harcokhoz

HIRDETÉS

A hivatalos adatok szerint a lakosok számához képest Belgiumból nagy arányban érkeznek önkéntes dzsihadisták Szíriába és Irakba, hogy ott a harcokhoz csatlakozzanak.

Mintegy kétszázan vannak jelenleg a konfliktuszónában, és már százan visszatértek.

A belgiumi különleges egységek nemrégiben
rajtaütöttek egy terrorista sejten, amely merénylet előkészítésén munkálkodott. A belgiumi külügyminiszterrel készítettünk interjút a dzsihadisták elleni küzdelemről, az ukrán konfliktusról és Görögországról.

Audrey Tilve, euronews:

- Didier Reynders, Belgiumot, csakúgy, mint Franciaországot kiemelten érinti a terrorfenyegetés. Beszélni fogunk arról, hogyan küzdenek ez ellen, de azt mivel magyarázza, hogy Belgium egyike a dzsihadisták legfőbb melegágyának Európában?

Didier Reynders:

- Országunkban változatos közösségek élnek, de minden nap azon dolgozunk, hogy azonosítsuk a dzsihadistákat. Nem tudom, vajon a többi ország is ennyit munkálkodik-e az ügyön.

Remélem, hogy minden európai ország hasonlóan figyelmes- ez tette számunkra lehetővé néhány napja, hogy rendőrségi akció során terroristákat fogjunk el, még mielőtt végrehajthatták volna eltervezett merényleteiket- és ez létfontosságú.

Még van hová fejlődnünk, de nagyon figyelünk, és- megismétlem- valószínűleg ez az, ami számít: elég pontosak vagyunk a potenciális veszélyt jelentő emberek beazonosításában.

Audrey Tilve, euronews:

- Több európai ország javasolt különböző megoldásokat arra, hogyan lehetne előre jelezni vagy visszaszorítani a terrorizmust,
például úgy, hogy elvennék a dzsihadisták útlevelét, visszavonnák a személyi igazolványukat vagy akár az állampolgárságukat is megvonnák tőlük.

Még olyanról is hallottunk, hogy iskolás gyerekeknek úgynevezett világi szemléletű etikai állampolgársági oktatást tartanának. Ezek az intézkedések kellően hatékonyak?

Didier Reynders:

- Az útlevelek és személyi igazolványok elvétele nagyon fontos- helyettük egy másik kártyát adunk az azonosításra. Ez egyértelművé teszi, hogy aki ilyen irat birtokosa, veszélyes ember, ezzel megakadályozható, hogy az illető szabadon mozogjon és utazzon. Ennek így kéne lennie. Említette a radikalizáció kérdését- ezen a területen valódi eszközöket kell alkalmaznunk, ahol lehet. A börtönökben hatékonynak bizonyult az elkülönítés.

Audrey Tilve, euronews:

- Gondolja, hogy a fanatikusok elkülönítése jó megoldás?

Didier Reynders:

- Persze, mindenképpen, külön kell őket választani, hogy ne tudjanak kapcsolatba lépni fiatalabb vagy más börtönlakókkal, akiket radikalizálni tudnának az intézményben.

HIRDETÉS

Audrey Tilve, euronews:

- De egymással érintkezhetnének.

Didier Reynders:

- Nem szükségszerűen, őket is el lehetne különíteni egymástól akár egyenként is. Mindenesetre ha ők már radikalizálódtak, felőlem maradhatnak együtt. Viszont mindenképpen elejét kell venni, hogy másokat megfertőzzenek. Ez az első intézkedés, amit meg kell tenni. A második az oktatás…

Audrey Tilve, euronews:

HIRDETÉS

- Vajon az állampolgársági oktatás képes-e pótolni a szülői nevelés hiányát? Meg tudja-e előzni a dzsihadisták kiképzését?

Didier Reynders:

- Két dolog van, amit nálunk tenni kell; a belgiumi helyzet nem olyan, mint a franciaországi, de nem is olyan, mint más országok helyzete. Előszöris nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az oktatásra, ezen belül pedig az imámok képzésére. Belgiumban nincsen olyan speciális oktatás hívők számára- és ami még fontosabb, az iszlám vallás felelősei számára-, mint amilyen létezik például a katolikusoknál vagy mint amilyen az etika.

És ott vannak a fiatalok is. Nálunk elég sajátos a helyzet a történelmi örökségünk miatt.
Vannak történelemórák az iskolában, de az állami intézményekben a gyerekek különválnak, hogy aztán mindenki a saját vallását oktató órára járjon.

Össze kéne őket gyűjteni egy osztályba, és együtt oktatni őket nem csak az állampolgárságról, hanem a vallások történelméről is, arról, hogyan lehetne az együttélésből kihozni a jót, még akkor is, ha más és más meggyőződés szerint élünk.

HIRDETÉS

De ezek a megoldások nem csak arra szolgálnak, hogy egy következő heti támadást megelőzhessünk.

Ezek átívelhetnének több generáción, így orvosolni lehetne a hibákat, amelyeket a különböző népcsoportok együttélésének megszervezése közben követtek el.

Audrey Tilve, euronews:

- Néhány muszlim az országainkban a palesztinok, az irakiak vagy az afgánok szenvedéseit idézik, hogy más fénybe helyezzék a párizsi terrortámadásokat.

Valódi átfedés van ezen krízishelyzetek, ezeknek az embereknek a sorsa
és a társadalmunk egyensúlya között.

HIRDETÉS

Vajon nem fogja ez arra késztetni a belga vagy akár az európai politikát is, hogy másként kezeljen olyan jelentőségteljes kérdéseket, mint amilyen például az izraeli- palesztin konfliktus?

Didier Reynders:

- Bárcsak intenzívebben jelen lenne az Európai Unió az izraeli- palesztin konfliktus megoldásában! Túl gyakran szorultunk hátra, és engedtük át a vezető szerepet az Egyesült Államoknak a kérdésben. Együtt kell dolgoznunk ebben az ügyben. De előbb arra lenne szükség, hogy az izraeliek és a palesztinok képesek legyenek ismét szóbaállni egymással.

Azonban ami Párizsban történt, más dolgokra is emlékeztet minket. Újságírók, karikaturisták haltak meg, mert éltek a szólásszabadságukkal. És rendőrök, mert a hatalmat képviselik. De zsidókat is megöltek, csupán azért, mert zsidók.

És ezekre a cselekedetekre nem lehet mentséget vagy magyarázatot találni, származzanak akár társadalmi, akár világpolitikai feszültségből.

HIRDETÉS

Audrey Tilve, euronews:

- Szeretném, ha az ukrán konfliktusról beszélnénk, amely egyre súlyosbodik. Ezt tapasztalhattuk a mariupoli támadás során is. Európa abban reménykedett, hogy
az orosz gazdaság nehézségei meggátolják majd Vlagyimir Putyint abban, hogy tovább erőltesse a befolyását. Látja ennek valamilyen eredményét Ukrajnában?

Didier Reynders:

- Tovább kell növelni a nyomást Oroszországra. Ezt tesszük a gazdasági szankciókkal, de az egyes személyeket és gazdasági szervezeteket érintő szankciókkal is.

És mindezt úgy kell tennünk, hogy közben meg kell őriznünk néhány csatornát, amelyen keresztül fenntarthatjuk a párbeszédet Oroszországgal.

HIRDETÉS

Audrey Tilve, euronews:

- Reynders úr, már egy éve próbálkozunk a párbeszéddel, de nem sok eredménnyel. Már ötezren meghaltak Ukrajnában.

Didier Reynders:

- Tovább kell folytatnunk a jelenlegi megoldást, vagyis hogy a lehető legnagyobb nyomást gyakoroljuk Oroszországra.

Audrey Tilve, euronews:

HIRDETÉS

- Vajon Ukrajna felosztásának a lehetősége tabu marad az Önök számára? Hiszen valójában most ez történik. Vlagyimi Putyin éppen megvalósítja az Új Oroszország koncepcióját.

Didier Reynders:

- Igen, ő erre vágyik. Amire mi vágyunk, az az, hogy Ukrajna ismét egyesüljön, és képes legyen összetartani országa különböző részeit.
Lehetséges, hogy néhányan úgy érzik, mellőzi őket vagy mellőzte őket a kijevi hatalom a múltban.

Szóval sok a tennivaló. De ez nem jelenti azt, hogy le kell mondani Ukrajna területi egységének fenntartásáról és az ország önállóságáról.

Audrey Tilve, euronews:

HIRDETÉS

- Csak egy szó Görögországról, amely most nagyon aktuális. Az új kormány kérni fogja európai partnereitől adóssága egy részének eltörlését, és azt, hogy a fennmaradó részt több idő alatt fizethesse vissza, a kamatok visszafizetését pedig fagyasszák be egy időre.

Vajon Belgium készen áll rá, hogy ezeknek a kéréseknek eleget tegyen?

Didier Reynders:

- Előszöris Görögországnak, bármilyen kormánya is legyen, be kell tartania vállalt kötelezettségeit. Azt várjuk az új görög kormánytól, hogy ezt tiszteletben tartsa.

Audrey Tilve, euronews:

HIRDETÉS

Vagyis?

Didier Reynders:

Vagyis ez azt jelenti, hogy hozza rendbe pénzügyeit. Ha az új kormány hosszabb visszafizetési periódust kér, és mi ezt kedvezően fogadjuk, akkor ez mindig lehetségessé fog válni…

Audrey Tilve, euronews:

Szóval igent mondanak az összeg kölcsönbeadására, de arra nem, hogy az adósság egy részét elengedjék?

HIRDETÉS

Didier Reynders:

- Mindössze arra mondunk nemet, hogy minden kötelezettséget, amelyet Görögország vállalt megkérdőjelezzünk. Egy kormánynak tiszteletben kell tartania, amit vállalt.

Audrey Tilve, euronews:

- Ön sokáig pénzügyminiszter volt. Tudja, hogy a 180 százalékos adósság fenntarthatatlan, és hogy ha nem írják le egy részét, akkor Görögország nem tudja majd teljesíteni fizetési kötelezettségeit hitelezői felé, akik főleg európai államok, tehát európai adófizetők. Tényleg ezt akarjuk?

Didier Reynders:

HIRDETÉS

- Ami engem a leginkább meglep ebben a vitában, az az, hogy most olyan, mintha
Görögország Európa ellenzéke lenne.

Valójában nem Európa áll szemben Görögországgal, hanem minden európai adófizető. Amikor valaki azt kérdezi, hogy “készen állnak -e arra, hogy Görögország adósságait eltöröljék?”, akkor az azt jelenti, hogy egy franciát, egy németet, egy belgát kérünk meg arra, hogy kifizesse, amivel Görögország tartozik. Úgy gondolom, ez nem így működik.

Az IMF gyakran adott hitelt Argentínának és másoknak, de mindenkitől megkövetelte, hogy képes legyen azt visszafizetni és tartsa egyensúlyban a pénzügyeit.

Az új kormány kérhet tőlünk dolgokat, de neki is tennie kell ezért Görögországon belül.

Audrey Tilve, euronews:

HIRDETÉS

Miniszter úr, köszönöm, hogy itt volt velünk.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Elfogták a brüsszeli merénylő bűntársát

Felelősséget vállalt és lemondott a belga miniszter

Egy kávézóban lőtték le a rendőrök a brüsszeli terroristát