Hirdetés

EU-bővítés: milyen üzleti lehetőségeket és kockázatokat látnak a befektetők?

Jan Růžička, a PPF Csoport külső kapcsolatokért felelős vezetője a „The Big Question” című műsorban
Jan Růžička, a PPF Csoport külső kapcsolatokért felelős igazgatója, a The Big Question című műsorban -  Szerzői jogok  Euronews
Szerzői jogok Euronews
Írta: Hannah Brown & Angela Barnes
Közzétéve:
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

„Az európai piac a világ legjobb piaca” – mondja Jan Růžička befektetési szakértő, sürgetve a döntéshozókat, hogy gyorsítsák az uniós csatlakozást és a tőkepiaci uniót a lendület és a jelölt országok lelkesedésének fenntartásához.

Már több mint 13 év telt el azóta, hogy egy ország utoljára csatlakozott az Európai Unióhoz. Jelenleg kilenc hivatalos tagjelölt ország van, köztük például olyanok is, mint Albánia, és néhányuk azt várja, hogy a tárgyalások már 2027-ben lezárulhatnak.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

De mit is jelent valójában az EU-bővítés a gazdaság és a befektetési lehetőségek szempontjából? Több tag egyben több bonyolultságot is jelent? Az olcsó munkaerő beáramlása katasztrófát jelent a jelenlegi tagállamok számára? És kik profitálhatnak belőle a legtöbbet?

A The Big Question című műsor aktuális epizódjában Angela Barnes vendége Jan Růžička, a PPF Group, egy Csehországban alapított, magántulajdonú befektetési csoport vezető külső kapcsolatokért felelős igazgatója, akivel az EU-bővítésben rejlő legnagyobb lehetőségekről és kockázatokról beszélgetnek.

Melyek az EU-bővítés által kínált legnagyobb üzleti lehetőségek?

A mostani csatlakozási hullám kínálta legnagyobb lehetőségek előrejelzésekor Jan a korábbi sikerekhez nyúlt vissza. A legnagyobb bővítés 2004-ben történt, amikor 10 új ország, köztük az ő hazája, Csehország is csatlakozott az EU-hoz.

Az olcsó munkaerővel, képzett munkaerővel és hagyományos iparágakkal rendelkező országok, például Lengyelország és Csehország az elmúlt két évtizedben látványos növekedést értek el. Jan ezért úgy véli, hogy a hasonló adottságú országok, mint Moldova és Ukrajna, a csatlakozást követően szintén jó kilátásokkal rendelkeznek.

„Öt-hat évvel ezelőtt az emberek azt mondták: »Szükségünk van védelemre? Szükségünk van nehézgépekre? Szükségünk van védelemre? Szükségünk van acélgyárakra?« Most megint nagyon fontos.”

„Ukrajna esetében természetesen a védelmi technológia valami olyan, amiből jelenleg nincs sok Európában. Most például azt látom, hogy az ukránok nemcsak befektetéseket kérnek, hanem ukrán befektetők jönnek Európába” – tette hozzá Jan.

Jan Růžička, a PPF Group vezető külső kapcsolatokért felelős igazgatója Angela Barnesszel beszélgetett a The Big Question legújabb epizódjában.
Jan Růžička, a PPF Group vezető külső kapcsolatokért felelős igazgatója Angela Barnesszel beszélgetett a The Big Question legújabb epizódjában. Euronews

Hangsúlyozta az egységes piachoz való csatlakozás fontosságát is, amely lehetővé tenné a kis- és középvállalkozások számára, hogy támogatásokhoz jussanak.

„A gazdaságunk 65 százalékát, beleértve az EU 15-öt, az EU 27-et és a tagjelölt országokat, kisvállalkozások adják. Ők hajtják a gazdaságainkat, és miattuk vagyunk mi, nagyobb cégek sikeresek.”

„Az EU-bővítés növekedési pályára állítja a kis- és középvállalkozások üzleteit, ami aztán a mi értékelésünket is felhajtja” – folytatta Jan.

Vonzóak a befektetők számára a bővítésre váró országok?

Jan munkaadója, a független, családi tulajdonban lévő PPF Group befektetésekkel már jelen van a tagjelölt Szerbia, Moldova és Ukrajna vállalkozásaiban.

„Mi, a PPF-nél a pénzünkkel szavazunk. Kivonulunk Ázsiából, és sokkal többet fektetünk be itt” – magyarázta Jan.

„Nemcsak azért, mert ez egy nagyszerű egységes piac, hanem mert a jogállamiság, a demokrácia, a kiszámíthatóság mind pozitívumok. Az európai piac a legjobb piac a világon.”

Jan EU-bővítéssel kapcsolatos lelkesedése és az abból a tagjelölteknek és a jelenlegi tagoknak egyaránt származó előnyök ellenére elismerte, hogy a folyamat nem kockázatmentes.

Különösen az Európai Bizottság tárgyalási tempóját bírálta, azzal érvelve, hogy a lassúság visszaveti a befektetési kedvet.

„Úgy gondolom, a legnagyobb kockázat az, hogy elveszítjük a lendületet. [...] Ne felejtsük el, hogy nem 27 tagállam egyetértésére van szükség, hanem 28-éra, ahogyan azt Izland esetében megtanultuk, ezért valamiféle EU-párti közhangulatra van szükség ezekben az országokban, és ezt veszítjük el” – mondta Jan.

(Ha esetleg nem ismeri: Izland 2010-ben kapott tagjelölti státuszt, a tárgyalásokat azonban 2013-ban felfüggesztették. 2026 augusztusában népszavazáson az izlandi választók elutasították az EU-csatlakozási folyamat újraindítását. Erről bővebben itt olvashat.)

Annak érdekében, hogy a tárgyalások során ne vesszen el a lendület és a lelkesedés, Jan azt javasolta, hogy a tagjelölt országok bizonyos korlátozott hozzáférési jogokat kapjanak.

„Lehet, hogy ez csak az egységes piachoz való hozzáférés, lehet, hogy valamilyen kibővített fuvarozási megállapodás, de ez is jobb, mint várni a teljes bővítésre.”

The Big Question a Euronews Business sorozata, amelyben iparági vezetőkkel és szakértőkkel ülünk le, hogy megvitassuk a mai napirend néhány legfontosabb témáját.

Nézze meg a fenti videót, hogy lássa a teljes beszélgetést az EU-bővítésről és a befektetésekről.

Videószerkesztő • Joanna Adhem

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Az ESA főigazgatója 10 milliárd eurós tervet vázol fel az önálló űrutazásra

Tisztább motorok, fiatalabb utasok: merre tart Európa 65 milliárd eurós hajózási ipara

The Big Question: lehet-e egy virális szenzációból globális márka?