A kelet-európai országok már 2022 előtt figyelmeztették nyugati partnereiket, hogy Oroszországot elsősorban biztonsági fenyegetésként kezeljék.
Lengyelország arra figyelmeztette európai szövetségeseit, hogy ne próbáljanak Oroszországgal az ukrajnai háború lezárásáról tárgyalni anélkül, hogy figyelembe vennék Kelet-Európa biztonsági érdekeit, mivel ez a térség a legközvetlenebbül kitett a konfliktus átterjedő hatásainak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Az utolsó dolog, amit szeretnénk, az az, hogy Nyugat-Európa a kelet-európaiak feje fölött tárgyaljon Oroszországgal” – mondta csütörtökön Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter egy Varsóban újságírókkal folytatott beszélgetésen, amelyen az Euronews is jelen volt.
„Kelet-Európát és Skandináviát nem lehet kihagyni a párbeszédből. Körülbelül 120 millióan vagyunk. Finnország Oroszországgal határos, Norvégia Oroszországgal határos, a balti államok Oroszországgal határosak, és Lengyelország Oroszországgal és Ukrajnával határos.”
Kelet-európai országok éveken át sürgették nyugati partnereiket, hogy mindenekelőtt biztonsági fenyegetésként kezeljék Oroszországot. Figyelmeztetéseiket nagyrészt figyelmen kívül hagyták még azután is, hogy Oroszország 2014-ben jogellenesen annektálta Ukrajnától a Krím-félszigetet, és csak a 2022 februárjában indított teljes körű invázió után ismerték el szélesebb körben.
Ugyanennek a csoportnak nyilatkozva Donald Tusk lengyel miniszterelnök arra kérte európai kollégáit, hogy legyenek „nagyon óvatosak” Vlagyimir Putyin orosz elnök „valódi szándékaival” kapcsolatban, és „reálisak” az Egyesült Államok által vezetett diplomáciai folyamattal szemben.
„Télen lehet, hogy Putyinnak kevesebb ösztönzője lesz a megállapodásra” – mondta Tusk.
Oroszország elhúzódó légicsapás-kampányt indított Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen, hogy a hideg hónapokban minél nagyobb szenvedést okozzon.
Ezzel párhuzamosan Moszkva fokozta a hibrid támadásokat Ukrajna egyes leghatározottabb támogatóival szemben. A hét elején Lengyelország nagyszabású műveletet indított az orosz exklávé, Kalinyingrád melletti határszakaszán az esetleges szabotázsakciók meghiúsítására.
„Forrásaink és szövetségeseink forrásai szerint az orosz fenyegetés tovább fog növekedni, és eszkalációra számíthatunk. Természetesen az első célpontok a balti államok és Lengyelország” – mondta Tusk, megjegyezve, hogy országa „jól felkészült” minden forgatókönyvre.
„Nagyon nehéz különválasztani a hibrid háborút, a kibertámadásokat és az Oroszország és Kalinyingrád közeli provokációkat. Azt látjuk, hogy mindezek a dolgok egyszerre zajlanak.”
Varsói tisztségviselők nem számítanak sok kézzelfogható eredményre az Egyesült Államok vezette tárgyalásoktól, hacsak Putyin nem mutat valódi hajlandóságot a háború befejezésére.
Washington megközelítése, amely gazdasági megállapodásokat kínál Moszkvának a rendezésre ösztönző diplomáciai eszközként, feszültséget keltett az európai szövetségesek körében. Különösen vitatottnak bizonyult az a terv, amely szerint az amerikai tárgyalók javaslatára újraindítanák az orosz energiaszállításokat Európába.
Miłosz Motyka lengyel energiaügyi miniszter „abszurdnak” nevezte az ötletet, és kijelentette, hogy a visszatérés az orosz gázhoz ismét sebezhetővé tenné Európát Putyin zsarolásával szemben, szembemenne az amerikai gazdasági érdekekkel, és tovább rontaná a transzatlanti kapcsolatokat.
„Ha valaki abban ringatja magát, hogy időt nyerhet azzal, hogy orosz gázt vásárol, az nagyon rövidlátó és nagyon drága játszmát űz” – mondta, visszautasítva azokat az európai jobboldali pártokat, amelyek az orosz energiahordozókhoz való visszatérést követelik.
„Ki fogunk tartani az álláspontunk mellett. Nem fogjuk megváltoztatni, függetlenül attól, hogy ki van hatalmon.”
Lengyelország kiáll Meloni mellett
Varsó figyelmeztetése az előtt hangzott el, hogy jövő héten Abu-Dzabiban technikai szinten folytatódnak a háromoldalú tárgyalások Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok között.
Ezt előzte meg Alexander Stubb finn elnök, Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök és Putyin közös, 90 perces telefonbeszélgetése.
Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság, az úgynevezett E3, az Európai Bizottsággal és a NATO-val együtt készen állnak arra, hogy bekapcsolódjanaka többoldalú tárgyalásokba Abu-Dzabi után. Ugyanez a formáció ezen a héten már egyeztetett az amerikai képviselőkkel az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák és a háború utáni újjáépítés előkészítéséről.
Ezek a fejlemények a legerősebb jelzései annak, hogy Európa kész közvetlenül tárgyalni Oroszországgal, hogy tartós megoldást találjon arra a háborúra, amely generációkra meghatározhatja a kontinens biztonsági architektúráját.
Az offenzíva azonban feldühítette Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt, aki éles hangú levelet küldött António Costa európai tanácsi elnöknek a formátumok »zűrzavara« miatti panaszával és egy egységesítő különmegbízott kinevezésének követelésével.
„Nem teszünk mást, mint azok érdekeit szolgáljuk, akik azt akarják, hogy ez a háború folytatódjon. És úgy gondolom, hogy ez elfogadhatatlan, tekintettel arra, hogy emberéletek és a biztonságunk jövője forog kockán” – írta Meloni a levélben.
„Nem vagyunk hajlandók elfogadni, hogy felhatalmazás nélkül olyan kötelezettségekről tárgyaljanak, amelyeket aztán a mi nemzetünktől várnak el.”
Válaszlevelében Costa beleegyezett, hogy napirendre tűzi a kérdést a jövő heti, informális dublini csúcstalálkozón Írországban, amelyet közvetlenül az Abu-Dzabiban tartandó találkozó után rendeznek meg.
Meloni leveléről kérdezve Sikorski egyetértését fejezte ki.
„A folyamatban legitim európai képviseletre van szükségünk, mert mi fizetünk ezért a háborúért. Sokkal nagyobb a tét számunkra ebben a háborúban, mert a mi biztonságunkról van szó, különösen most, amikor az oroszok visszatérnek a 2021-es ultimátumokhoz” – mondta, utalva a háború előtti, a NATO-nak küldött moszkvai követelésekre.
„A kérdés az, hogy melyik intézmény vagy melyik formátum a megfelelő.”
A külügyminiszter, Costa válaszához hasonlóan, a Lisszaboni Szerződésben meghatározott keretre mutatott rá, amely szerint a közös külpolitika irányítását vagy az Európai Tanács elnöke (Costa), vagy a kül- és biztonságpolitikai főképviselő (Kaja Kallas) látja el.
„A Lisszaboni Szerződés kimondja, hogy egységes külpolitikánk van, ha kilépünk a szerződés keretei közül, az már nagyon bonyolulttá válik” – mondta Sikorski. „Én azt preferálnám, hogy tartsuk magunkat a szerződéshez, és esetleg vonjuk be a briteket is. De folyamatban vagyunk.”
Az Egyesült Államok viszont, amely a tárgyalásokat szervezi, úgy tűnik, az Európai Bizottságot részesíti előnyben, amely az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatást és az Oroszországgal szembeni szankciókat felügyeli.
Ursula von der Leyen bizottsági elnök nagy befolyású kabinetfőnöke, Bjoern Seibert aktív tárgyalópartnerként tűnt fel az amerikai különmegbízottakkal, Steve Witkoffal és Jared Kushnerrel folytatott egyeztetéseken. Kushner az elmúlt éjszaka hosszú bejegyzést tett közzé a közösségi médiában Európa jövőbeli biztonsági architektúrájáról és arról, hogy le kell küzdeni „évtizedes bizalmatlanságot”.