Az EU-nak rekordmagasságú, napi 1 milliárd eurós kereskedelmi deficitje van Kínával szemben, Brüsszel ezért tervezi erősebben védeni az Unió piacát az olcsó kínai importáruktól.
Az EU-hoz akkreditált kínai nagykövet, Cai Run csütörtökön megtorlással fenyegetett arra az esetre, ha az EU egyoldalú intézkedéseket fogadna el a kínai érdekek ellen.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Nyilatkozatára akkor került sor, amikor az Európai Bizottság egy új kereskedelemvédelmi eszközön dolgozik, egy úgynevezett „kill-switch” mechanizmuson, amely súlyos piaci zavar esetén, amelyet Kína agresszív kereskedelempolitikája okoz, elvághatná a kínai hozzáférést az uniós piachoz.
„Kína ellenzi a gazdasági és kereskedelmi kérdések politizálását, a biztonság fogalmának túlzott kiterjesztését, valamint az egyoldalú vagy maximális nyomásgyakorlást” - mondta Cai.
Hozzátette: „Ha az uniós fél ragaszkodik ahhoz, hogy korlátozó és diszkriminatív intézkedéseket fogadjon el Kínával szemben, Kínának ellenlépéseket kell tennie, hogy határozottan megvédje érdekeit.”
Mivel az EU Kínával szemben napi 1 milliárd eurós, rekordnagyságú kereskedelmi hiánnyal néz szembe, Brüsszel igyekszik megvédeni piacát az olcsó kínai importtól, amely a kínai vámhatóság adatai szerint az elmúlt évben 25 százalékkal megugrott.
Az uniós vezetők tavaly októberben megbízták az Európai Bizottságot egy olyan eszköz kidolgozásával, amely gyorsan bevethető azokkal az országokkal szemben, amelyek politikai vagy gazdasági lépései súlyos következményekkel járnak az uniós piacra nézve.
Francia-német lépés
Maroš Šefčovič kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos szerdán az európai parlamenti képviselőknek azt mondta, hogy az eszközt az év végéig be kell mutatni, és ez lehetővé tenné az EU számára, „hogy sokkal gyorsabban reagáljon, akár az Európai Unióba irányuló export korlátozásával is”. Hozzátette, hogy azokat az „országokat célozná, amelyek igazságtalanul bánnak velünk [az EU-val], vagy amelyek európai érdekeket sértenek”.
Bár országsemleges eszközként mutatják be, valójában közvetlenül a kínai érdekeket célozná, amelyek nagymértékben támaszkodnak az EU 450 millió fogyasztójára többlettermelésük értékesítéséhez.
Franciaország és Németország szorgalmazta egy ilyen eszköz bevezetését október elején, mivel immár minden uniós tagállam kereskedelmi hiánnyal küzd Pekinggel szemben, és a kínai import egész iparági szektorokat fenyeget.
A francia-német lépés a Brüsszel és Peking közötti, a kereskedelmi kapcsolatok kiegyensúlyozását célzó tárgyalások közepette történt, amelyek az előző év júniusában kezdődtek. Néhány nappal azelőtt is történt, hogy a Bizottság október 9-én megállapodott a hibrid autók kínai importjának csökkentéséről az EU-ba.
Az autókról szóló megállapodás óta technikai szinten újraindultak a tárgyalások az uniós és kínai tisztviselők között, Brüsszel pedig abban bízik, hogy hasonló megállapodást más ágazatokban is sikerül elérni. Maroš Šefčovič és Vang Véntao kínai kereskedelmi miniszter újabb találkozóját 2027 márciusára ütemezték.
A helyzet sürgősségére tekintettel az uniós vezetők arra is felkérték a Bizottságot, hogy vezessen be intézkedéseket, köztük kvótákat és vámokat, a vegyipari és gépipari kínai importtal szemben, mivel az uniós piacra nehezedő nyomás az európai termelők számára tarthatatlanná vált.
Šefčovič többször is hangsúlyozta, hogy mivel uniós szinten több ezer munkahely forog kockán, az EU és Kína közötti kereskedelmi kérdés Európában politikai üggyé vált, és az uniós polgárok elvárásai is magasak.
Annak ellenére, hogy június óta folyamatosak a Kínával folytatott tárgyalások, a Bizottság továbbra is pótlólagos vámokat vet ki az EU-ba érkező kínai importra, miután termékről termékre lefolytatott vizsgálatok megállapították, hogy a kínai gyártók tisztességtelen árképzésből vagy Kína által nyújtott támogatásokból profitálnak.
Nem ez az első alkalom, hogy Kína ellenintézkedésekkel fenyegeti az EU-t. Már egy, az uniós társjogalkotók által jelenleg tárgyalt, Industrial Accelerator Act nevű jogszabálytervezettel kapcsolatban is ezt tette, amely az EU-s közbeszerzésekhez való hozzáférés korlátozására és az uniós piacon végrehajtott beruházásokra vonatkozó szigorú feltételek bevezetésére törekszik, és úgy célozza Pekinget, hogy azt kifejezetten nem nevezi meg.