Az elmúlt hetekben széles körben elterjedtek az interneten azok az állítások, hogy az EU korlátozhatja a VPN-ek használatát, ami aggodalmat keltett egyes felhasználók körében a digitális szabadságjogok és az online adatvédelem miatt. Úgy tűnik azonban, hogy az aggodalmak félreértésből erednek.
Mi lenne, ha az Európai Unió betiltaná a VPN-eket? Ez a kérdés az elmúlt hetekben széles körben keringett a közösségi médiában, és egyes felhasználók a digitális szabadságot és az online magánéletet fenyegető komoly veszélyre figyelmeztettek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A vita azonban nagyrészt félreértésen alapul.
A vita a kiskorúak káros tartalmaktól való védelmét célzó online korhatár-ellenőrzési rendszerek megerősítésére irányuló új uniós tervek körüli szélesebb körű vitákat követi.
A VPN a Virtual Private Network (virtuális magánhálózat) rövidítése, amely egy olyan adatvédelmi eszköz, amely elrejti a felhasználó IP-címét, és az internetes forgalmat egy titkosított alagúton keresztül irányítja. Az emberek gyakran használják ezeket arra, hogy úgy tegyenek, mintha egy másik országból böngésznének azáltal, hogy a saját országuktól eltérő szerverhelyet választanak, és így hozzáférhetnek a csak ott elérhető weboldalakhoz és szolgáltatásokhoz.
Bár egyes uniós tisztviselők elismerték, hogy a VPN-ek alááshatják az online ellenőrzési rendszereket, Brüsszel jelenleg nem tesz javaslatot a teljes korlátozásukra.
Honnan származnak az állítások?
A vita januárra nyúlik vissza, amikor az Európai Parlamenti Kutatószolgálat (EPRS) közzétett egy tájékoztatót, amelyben azt vizsgálta, hogy a VPN-ek hogyan használhatók az online életkor-ellenőrzési rendszerek megkerülésére.
Az EPRS-jelentés gyorsan felerősítette azokat az internetes állításokat, amelyek szerint Brüsszel az eszközzel szembeni kemény fellépésre készül, és egyes felhasználók olyan hivatkozásokra mutattak rá, amelyek a korhatár-ellenőrzési rendszerek "kiskapuként" írják le őket.
A dokumentum azonban nem képviseli az EU hivatalos politikáját. Nem a VPN-ek korlátozását szorgalmazó jogalkotási javaslatról van szó, hanem egy kutatási tájékoztatóról, melynek célja az európai parlamenti képviselők és az Európai Parlament munkatársainak tájékoztatása.
A sajtótájékoztató, amely tovább növelte a zavart
Az Európai Bizottság április végén ismertette terveit, amelyek szerint 2026 végéig egy új, az egész EU-ra kiterjedő korhatár-ellenőrző alkalmazást vezetne be, amelynek célja a gyermekek védelme a káros online tartalmaktól, például a pornográf honlapoktól.
A javasolt rendszer szerint a felhasználók hivatalos személyazonosító okmányokkal, például útlevéllel vagy nemzeti személyazonosító igazolvánnyal igazolhatnák életkorukat.
A bejelentést követően egy újságíró és Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős európai biztos közötti eszmecsere további találgatásokat váltott ki az interneten az EU VPN-ekkel kapcsolatos álláspontjáról.
A sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy az EU hogyan tudja megakadályozni, hogy a kiskorúak VPN-ek segítségével megkerüljék a korhatár-ellenőrzési rendszert, Virkkunen elismerte, hogy egyetlen technológia sem biztos, de a korhatár-ellenőrzési eszköz része az EU azon erőfeszítéseinek, hogy szabályokat és biztosítékokat dolgozzon ki az online tartalomhoz hozzáférő kiskorúak számára.
Virkkunen azonban később a "Talousaamu" című finn pénzügyi hírműsornak nyilatkozva tisztázta, hogy a rendszer célja az volt, hogy a biztosítékokat nehezebb legyen kijátszani - nem pedig az, hogy betiltsa a VPN-eket.
Hivatala megerősítette nekünk, hogy "egyáltalán nem történt semmilyen lecsapás a VPN-ekre".
Az Európai Bizottság szóvivője azt is hangsúlyozta, hogy az EU továbbra is elkötelezett a szabad és nyílt internet fenntartása mellett, ugyanakkor a kiskorúak online védelmének megerősítése mellett is.
Miért kerülnek szóba a VPN-ek?
Egyes politikai döntéshozók aggályokat fogalmaztak meg az életkor-ellenőrzési rendszerek korlátaival kapcsolatban is.
Christel Schaldemose dán európai parlamenti képviselő, a kiskorúak online védelmével foglalkozó előadó az Euronewsnak nyilatkozva úgy vélte, hogy a javasolt alkalmazás "pozitív lépés", de figyelmeztetett, hogy a túl bonyolult rendszerek inkább kiskapukat teremthetnek, mintsem megoldanák a problémát.
Arra is figyelmeztetett, hogy az uniós tagállamokban a szabályok egyenlőtlen végrehajtása arra ösztönözheti a fiatalabb felhasználókat, hogy a korlátozások megkerülése érdekében VPN-ekre hagyatkozzanak.
Megkerülhető-e egy VPN segítségével a korhatár-ellenőrzési rendszer?
A VPN-ek a felhasználó IP-címének elrejtésével és a forgalom külföldi szervereken keresztül történő átirányításával azt a látszatot kelthetik, mintha valaki egy másik országból lépne be az internetre, ami lehetővé teheti a kiskorúak számára, hogy megkerüljék a nemzeti korhatár-ellenőrzési szabályokat, ahol a biztosítékok eltérőek.
Az Egyesült Királyságot gyakran hozzák fel példaként. A 2025-ben bevezetett online biztonsági törvény értelmében bizonyos platformok kötelesek ellenőrizni a személyek életkorát, hogy megakadályozzák, hogy a gyermekek káros tartalmakhoz férjenek hozzá.
A törvény online megjelenését követően a VPN-alkalmazások népszerűsége a médiajelentések szerint gyorsan megnőtt, hogy megpróbálják felülbírálni az ellenőrzéseket, az egyik szolgáltató pedig a letöltések számának ugrásszerű növekedéséről számolt be.
Franciaországban is hasonló feszültségek alakultak ki. Miután 2025-ben szigorúbb korhatár-ellenőrzési követelményeket vezettek be, a Pornhub anyavállalata, az Aylo tiltakozásul ideiglenesen blokkolta a hozzáférést, ami a VPN-használat megugrását eredményezte, mivel egyes felhasználók a korlátozások megkerülésének módját keresték.
Egyes VPN-szolgáltatók szerint azonban már vannak biztosítékok. A NordVPN az Euronewsnak elmondta, hogy "a fizetős szolgáltatások jellemzően érvényes fizetési mód megkövetelésével korlátozzák a kiskorúak hozzáférését, így szülői közreműködés nélkül is korlátot képeznek".
A vállalat hozzátette: "Kevés bizonyíték van arra, hogy a gyerekek széles körben használnák a VPN-eket a korhatár-ellenőrzés megkerülésére", és azt mondta, hogy azok, akik mégis használják, általában az ingyenes szolgáltatásokra támaszkodnak. A vállalat azzal is érvelt, hogy "a fizetős VPN-szolgáltatókra vonatkozó életkor-ellenőrzési szabályok előírása azt kockáztatja, hogy a rossz szereplőket veszik célba".