Színes jelmezekbe és kézzel készített maszkokba öltözött hívek táncoltak végig az utcákon, miközben a gyerekek egyéves vallási felkészülés után járultak elsőáldozáshoz. Az esemény a katolikus jámborságot helyi szokásokkal ötvözi, és része annak a szertartásnak, amelyben az álarcos ördögök végül meghajolnak az Oltáriszentség előtt, a jó gonosz feletti győzelmét jelképezve. A hagyományt 2012-ben az UNESCO a szellemi kulturális örökség részévé nyilvánította.
A tarmasi ünnepséget a szárított tökből készült apró maszkok és az a ritmikus tánc teszi egyedivé, amely a földre rajzolja a kereszt jelét. A résztvevők szerint bár a jelmezek és a rítusok közösségenként változnak, a központi cél mindenhol ugyanaz: az Eucharisztia tisztelete.
A szokás a 18. század végén érkezett ferences misszionáriusok idejére nyúlik vissza, és a katolikus, bennszülött és afrikai hatások keveredését tükrözi. Ma is Venezuela egyik legjellegzetesebb vallási és kulturális eseménye, amely évről évre családokat, hívőket és helyi testvérületeket hoz össze.