A populista Janez Janša már negyedszer nyeri el a kormányfői posztot, most négy jobboldali koalíciós partnerrel együtt kormányoz majd a Szlovén Demokrata Párt. Adó- és költségvetési reformot, korrupció elleni küzdelmet ígérnek, illetve, hogy javítanak az idősek helyzetén.
Hivatalba lépett az új kormány Szlovéniában. A szlovén törvényhozás megszavazta Janez Janša jobbközép kabinetjét, amely adócsökkentést, a költségvetési kiadások racionalizálását és korrupció elleni küzdelmet ígér.
Janša populista politikus, az amerikai elnök lelkes híve, és negyedszer kerül a kormány élére Szlovéniában. Minisztereiről azt állítja, hogy az ország egészét képviselik, hiszen Szlovénia különböző részeiből érkeznek, és különböző generációkhoz tartoznak.
"Köszönöm szépen a gratulációkat és a jókívánságokat. Mindannyian örülünk, hogy a dolgok jó irányba haladnak, ezért köszönet illeti a volt miniszterelnököt és az egész kormányt a jól elvégzett dolgokért, egy kicsit kevesebb köszönet jár azért, ami rossz irányba ment, de ezt majd orvosoljuk" - mondta Janez Janša csütörtökön a ljubljanai parlamentben.
Azt is hozzátette, hogy az új miniszterek pénteken veszik át hivatalukat elődeiktől, ezután kerülhet sor a helyzetértékelésre. Ahhoz, hogy sikerre vigyék küldetésüket, együttműködésre lesz szükségük, illetve arra, hogy kihasználják az összes rendelkezésre álló potenciált.
Az új kormányban 15 miniszter foglal helyet, közülük hetet Janša pártja, a Szlovén Demokrata Párt ad.
Vége a patthelyzetnek, jöhetnek a reformok
A szlovén parlament csütörtöki döntésével véget vetett a több hónapja tartó bizonytalanságnak, ami a szoros eredménnyel zárult márciusi választásokkal kezdődött. A liberálisok csak szűk előnnyel futottak be az első helyre, és a leköszönő miniszterelnök, Robert Golob nem tudott újabb kormányt alakítani.
A Szlovén Demokrata Párt viszont koalícióra lépett másik négy jobboldali párttal, és maga mellé állította külső támogatóként az elitellenes Igazság pártot, így biztosította a kormányerők kétharmados többségét a parlamentben.
Janez Janša szerint Szlovénia súlyos strukturális problémákkal küzd, ezt mutatják a magas adók, az egyre nagyobb államháztartási hiány, és a nemzetközi minősítők lehangoló előrejelzései is, amelyek a gazdasági növekedést, az infláció alakulását és a közkiadásokat illetik.
A kiterjedt bürkoráciát is hátrányos tényezőként említette, illetve, hogy szerinte számos területen lassítja az ügymenetet a túlszabályozás. Úgy gondolja, nem tűr halasztást a kormányzati döntéshozatali mechanizmus átalakítása, mert szerinte a helyi ügyekben nem feltétlenül a központi kormányzat az illetékes.
Nem lesz könnyű dolguk
Szlovéniában most a társadalombiztosítási és szociális ellátórendszer, különösen a megélhetési támogatások szabályozása a legjelentősebb feszültségforrások egyike. Ehhez jön az ingatlanárak megállíthatatlan emelkedése miatt kialakult lakhatási válság, illetve a társadalom elöregedése miatt egyre nehezebben teljesítő egészségügy. MIndezzel kapcsolatban Janša megjegyezte parlamenti beszédében csütörtökön, hogy a legsürgetőbb feladataik egyikének tekintik az idősek helyzetének javítását.
Szlovénia az Európai Unió fejlettebb gazdaságú tagállamai közé tartozik, a rangsorban a középmezőny felső harmadában helyezkedik el. Egy főre jutó GDP-je jellemzően az uniós átlag 90–95 százaléka körül mozog. Ezzel olyan országok szintjét hozza, mint Spanyolország vagy Olaszország.