Az Európai Tanács elnöke szerint el kéne törölni az egyhangúság követelményét a folyamat egyes szakaszaiban.
Az Európai Tanács elnöke, António Costa az új tagok felvételére vonatkozó uniós szabályok egyszerűsítését szorgalmazta, mondván, hogy az uniónak „fel kell gyorsítania” a bővítést, hogy a nyugat-balkáni partnerek lássák: „komolyan” gondolja, hogy uniós ambícióikat valóra váltja.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A montenegrói Tivatból, az Euronewsnak adott exkluzív interjúban – onnan, ahol pénteken az EU és a Nyugat-Balkán vezetői ülnek össze tárgyalni – Costa több módot is felvetett a jelenlegi módszertan egyszerűsítésére, amelyet sokan nehézkesnek tartanak, és amely hozzájárul a frusztrációhoz egy olyan térségben, ahol egyes országok csaknem két évtizede várakoznak a bizonytalanságban.
„Jelenleg több mint 40-szer kell szavaznunk (...) ahhoz, hogy végigvigyük a teljes folyamatot” – mondta Costa az Euronewsnak, hozzátéve, hogy az EU-nak „csökkentenie kellene azokat a pillanatokat, amikor döntéseket hozunk”, hogy ezzel áramvonalasabbá tegye az eljárást.
Az uniós csatlakozáshoz a folyamat több szakaszában is valamennyi tagállam egyhangú jóváhagyására van szükség, ami lehetőséget ad a kormányoknak vétójoguk érvényesítésére.
Észak-Macedónia uniós csatlakozási törekvéseit történelmileg rendre vétókkal torpedózta meg Görögország és Bulgária, alkotmányos kérdésekkel és kisebbségi jogokkal kapcsolatos vitákra hivatkozva. A volt magyar miniszterelnök, Orbán Viktor rendszeresen élt vétójogával, hogy megakadályozza Ukrajnát abban, hogy bármilyen előrelépést tegyen az uniós integráció felé.
„Személy szerint úgy gondolom, hogy a fejezetek és klaszterek megnyitásához nincs szükség egyhangúságra. Egyhangúságra csak a fejezetek és klaszterek lezárásához van szükség” – magyarázta Costa, utalva a csatlakozási folyamat 33 úgynevezett „fejezetére”, amelyeket hat tematikus „klaszterbe” soroltak. Ezek teljesítését követően válhat egy jelölt tagállammá.
Costa hozzátette, hogy azokat a „kétoldalú ügyeket”, amelyek megakaszthatják egy ország csatlakozási folyamatát, az érintett országoknak kell rendezniük, az uniós intézmények támogatásával, „de úgy, hogy az ne járjon a kárukra”.
Megjegyzései nem sokkal azután hangzottak el, hogy fontos áttörés történt Ukrajna uniós csatlakozási törekvéseiben: a magyar miniszterelnök, Magyar Péter két év után feloldotta országa vétóját Kijev csatlakozási tárgyalásaival szemben, miután megállapodást kötöttek az ukrajnai magyar kisebbség jogairól, ezzel véget vetve a hónapok óta tartó, kiélezett patthelyzetnek.
Costa elnök „pozitívnak” nevezte „Magyarország új hozzáállását az Európai Unión belül”.
Felvetette azt is, hogy több „átmeneti időszakot” kellene bevezetni a jelölt országok csatlakozása során a folyamat hatékonyabbá tétele érdekében. Jelenleg például az EU fokozatosan vezeti be az új tagokat a közös agrárpolitikába (KAP), amelyen keresztül anyagilag támogatja az európai gazdákat.
„A korábbi bővítési folyamatból megtanultuk, hogy mindig vezettünk be átmeneti szabályokat olyan politikák esetében, mint a mezőgazdaság és a szabad mozgás” – mondta Costa az EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előestéjén. „És most, mivel egy rendkívül kihívást jelentő bővítésről beszélünk, lehet, hogy intézményi kérdésekben is átmeneti záradékokra van szükség.”
Bár nem részletezte, hogyan lehetne fokozatosan bevonni az új tagokat az uniós intézmények működésébe, Ukrajna csatlakozására vonatkozó egyik friss javaslat, amelyet Friedrich Merz német kancellár vetett fel, azt irányozta elő, hogy Kijev teljes szavazati jogát ideiglenesen felfüggesztenék, és először „társult uniós tagságot” kapna, mielőtt teljes jogú taggá válna.
Februárban Edi Rama albán miniszterelnök és Aleksandar Vučić szerb elnök közös véleménycikkben szorgalmazta a vétójog nélküli, gyorsított integrációt. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy uniós tagságot kapnának, de nem teljes jogkörrel, cserébe azért, hogy helyet kapjanak az asztalnál. Szerbia és Albánia egyaránt tagjelölt ország.
Bővítési politika új lendületet igényel
Costa elnökhöz Tivatban csatlakozik az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, az EU 22 vezetője – köztük a francia Macron és a német Merz –, valamint mind a hat nyugat-balkáni vezető.
A nyugat-balkáni vezetők öt olyan országot képviselnek, amelyeket hivatalos tagjelöltnek tekintenek – Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Montenegrót, Észak-Macedóniát és Szerbiát –, valamint Koszovót, amelyet jelenleg „potenciális jelöltként” tartanak számon.
A helyszínválasztás erősen szimbolikus. Montenegrót az összes uniós tagjelölt közül a legelőrébb tartónak tartják, és széles körben úgy vélik, hogy már jövőre a 28. uniós tagállam lehet – egy olyan kilátás, amelyet Costa „nem lehetetlennek” nevezett.
Ez áttörést jelentene az EU bővítési folyamatában, amely Oroszország 2022-es ukrajnai inváziójáig gyakorlatilag stagnált, és csak az orosz agresszió adott új geopolitikai sürgősséget a bővítésnek. Montenegrót gyakran tekintik politikailag és szimbolikusan fontos, ugyanakkor viszonylag kis mérete miatt kezelhető országnak.
A csúcs előtt Párizs és Berlin közösen készített egy non-papert, amely „új lendületet” sürget az uniós bővítésben a szabályok egyszerűsítése és „további ösztönzők” felajánlása révén, hogy a tagjelölt országok fokozatosan integrálódjanak az unióba.
„Egy új, folyamatközpontú megközelítést szeretnénk, amely megszünteti a közbülső lépésekre vonatkozó, túlformalizált akadályokat, és egyszerűsíti a jelenlegi módszertant” – áll a francia–német non-paperben, amelyet az Euronews is látott.
Diplomáciai források szerint a javaslatot elsősorban a Nyugat-Balkán és Moldova szem előtt tartásával írták, Ukrajnát nem említik benne.
Kijev arra sürgeti Brüsszelt, hogy találja meg a módját csatlakozási kérelme felgyorsításának, és az uniós tagságot kulcsfontosságú, háború utáni biztonsági garanciaként mutatja be a NATO-tagság hiányában.
Az unióban jelenleg azon dolgoznak, hogy megerősítsék kevéssé ismert kölcsönös védelmi záradékát, a 42.7-es cikket, amely biztonsági ernyőt biztosíthatna Ukrajnának a jövőbeni agresszióval szemben.
Brüsszeli tisztviselők alternatív terveken dolgoznak Ukrajna gyorsabb integrálása érdekében; ezeket többek között olyan nevekkel illetik, mint membership-in-reverse, associate membership és membership-lite. Egyik sem kapott széles körű támogatást.
Costa elnök mindazonáltal optimistán nyilatkozott Ukrajna tárgyalásairól.
„Úgy gondolom, lehetséges, hogy több (ukrán) fejezetet egyszerre nyissunk meg, és azonnal le is zárjunk” – mondta, hozzátéve: „már megtették mindazt, amit a fejezetek lezárásához meg kell tenniük.”